MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-06-06 304. öe. - 1969_VB 304/9

!#/ Jelentés a Budapeat ég környéke általános rendezési tervének felulvizsgálatáróIT Előadó: Bartos István elvtárs a Főv.Tanács VB.elnökhelyettese. Bártoa elvtárs; Elsőként a legkimagaslóbb kérdéssel a lakáskérdéssel kell foglalkozni, majd a lakástelepitéssel, az ipar területi elhelyezkedésével, azután a közlekedés, közmű hálózat fejlesztésével. Az l.sz. térkép mutatja hogyan lesz beépittoe Budapest területe. Ezen minden szerepel, a lakástelepités, az ipari és mezőgazdasági területek, intézmények, városközpontok, s az is, hogy milyen lehetőségek vannak a fejlesztésre. A tervezés nem ujkeletü, 1960-ban készült. A peremkerületek fejlesztése is szerepel, mert ez ad lehetőséget a munka egységes fejlesztésére, annak biztosítására. Az uj egyeztetési m'dszer alkalmazásával elérték, hogy szinte minden nehézség nélkül folynak a tárgyalások, s 1970 végén kerül a terv a Minisztertanács elé. 2000-ig 286 ezer lakás telepítésének a lehetősége szerepel a tervben. Ezt mutatja a 2. sz. térkép. Ebben szerepel Buda, Észak pest, Zugló, Óbuda épitkezése. Ezzel összhangban készül a közlekedési terv, s a közmű hálózat terve is. A 3.sz. térkép azt mutatja, hogy; fog kinézni a lakótelepülés az uj települések és a régiek együttesen, A 4.sz. az ipar telepitést mutatja - ez még hiányos, változni fog, mert kevés az erre sz'nt terület, A következő térkép a környék egységes rendezési tervét mutatja, A 45 település egységes rendezési terve szerepel rajta. Heincz Mihály elvtárs: A lakásépítéssel kapcsolatban elmondja, hogy az 1960-as népszámlálás elétt készült a terv. Nem rendelkeztek pontos adatokkal a családok nagyságára vonatkozólag, 4 fővel számolták az átlagot, így alakult ki a szoba/2 fő sűrűség mellett 250 ezer lakás epitésének az előirányzása, 60 ezer lakás lebontása mellett. A lakásépítés területi megoldását rekonstrukcióval is igyekeztek segiteni, azaz a holt terek felszabadításával. így épült pl. az Üllői uti telep, amely Ferencváros és Kispest közötti üres területet használta fel. Nagy volt a vidéki feláramlás, a lakásépítés sem folyt terv szerint, mert az év 12 ezer helyett csak 9 ezer volt általában, csak az elmúlt évben érték el a 12.500 lakást. Az üres területek beépitése azonban magas költségeket jelent, mivel közmüvesiteni is kell. Emellett probléma a meglévő lakások avultsága a belső városrészekben é3 a perem kerületekben egyaránt. Ezért a szanálás is fontos tényező. E lakások 60 %-a egyszobás, rossz műszaki állapotú, és felszereltsége is hiányos. A szanálásokat itt meg kell kezdeni erőteljesebben, mert ezek felujitísa már nem gazdaságos.