MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968
1968-04-05 272. öe. - 1968_VB 272/23
& Egyea vállalatok az ef.őző évekhez képest növelték az egyetemet-fó'iskolát végzett közgazcászok létszámát, mások vi3zont változatlanul -hagyták, vagy éppen csökkentették. Az uj gazdaságirányítási rendszer ezirányu követelményeit sok vállalat - minden ösztönzés ellenére - máig sem ismerte fel. Az uj gazdaságirányítási rendszer kivánt hatása várhatóan a következő években erőteljesebben jelentkezik e területen is. A centralizált, tervutasításos gazdaságirányítási rendszerben a közgazdasági tartalmú munka főként a központi irányitó szervekben folyt, E szervek munkájának jelentős részét is az utasítások bürokráciája kötötte le. A gazdasági egységekben - vállalatokban, termelőszövetkezetekben - pedig nagyrészt az utasitások végr oh a .j t is.ának. sokszor mechanikus ellenőrzésének feladata állott a vezetők, s következésképpen a közgazdasági szakemberek előtt is. A vállalatok gazdasági tervezői a tervek lebontásával, űrlapok kitöltésével és a tervjelentések összeállításával foglalkoztak. Közvetlen kapcsolatuk a piaccal nem alakulhatott ki,Csaknem kizárólagos kötelességük a kijelölt kooperációs Ecopcooiütok szervezése és lebonyolítása volt. A bér- és munkaügyi tevékenység is inkább a jogszabályok betartása feletti őrködést jelentette, mint a vállalati munkaerőgazdálkodást, és bérpolitikát. A közgazdasági elemző munka főleg melléktevékenység volt és nem a gazdasági egység irányításának szükségességéből fakadó ás ahhoz szervesen kapcsolódó előkészítő munka. A közgazdasági munka lényegében adminisztra tív. jellegűv é vált, amelyhez inkább a begyakorolt rutintovékenységre volt szükség, mintsem a kvalifikált szakképzettségre. Ez több következménnyel járt. Mindenekelőtt azzal, hogy a szakképzett közgazdászok jelentős része nem képzettségének megfelelő munkát végzett . Ugyanakkor 3okan közgazdasági munkakört közgazdasági felkészültség nélkül töltöttek be. Mindez a vállalatoknál különösebb problémát noai is okozott. Jellemzően mutatja ezt a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetének 1966-ban közzétett felmérése* Az Országos Kőolaj és Gázipari Trösztnél a 194 beruházó között 2, a 455 anyag- és áruforgalmi , dolgozó között 3 ; a 92 munkaügyis között pedig csak 1 közgazdász volt. A könnyűiparban 400 olyan közgazdász dolgozott, akinek egyetemi végzettségére az adott munkakör betöltéséhoz nem volt szüksége. Velük azonos volt azoknak a száma, akik képzettség nélkül töltöttek be közgazdasági munkakört,, A vállalatok vezetői nem igényelték a szinvonnlas közgazdasági elemző munkát. A fiatal közgazdasági szakemberek többsége olseké lyesedett, valóban adminisztrátorrá vált. :