MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1967
1967-11-10 262. öe. - 1967_VB 262/12
Ál Nagy elvtárs /Munkaügyi Minisztérium/ Az anyaggal egyetért, néhány megjegyzést tesz kiegészitésül: A gyermekgondozási segély bevezetése óta eltelt 5 hónap tapasztalata alapján megállapítható, hogy az előzetes számitások beigazolódtak. Havonta 3 1/2-4 ezer nő nem tér vissza a munkába. Májustól szeptemberig 19.200 az országos létszáma a segélyt igénybevevő anyáknak. Mivel a bölcsödéskorü gyermekek nagyrészét átveszik az óvodák 2 1/2 éves korukban, foglalkozni kell az ovoda-ellátás javításával, mert itt lesz a szűk keresztmetszet, a bölcsődékben javul a helyzet. Gondolkozni kellene azon, hogy esetleg más formában is gondoskodni lehetne az óvodáskorúak ellátását, mint a mai formájában levő óvodai hálózatban. A segélyezéssel kapcsolatban felvetődik a koraszülöttek problémája is, aminek megoldására nagy a nyomás. Előfordul, hogy egy koraszülött gyermek után az anya megkapja a segélyt, de ugyanakkor - esetleg a szomszédban - időben született gyerek után nem kaphat az anya. Szerencsére ez csak átmeneti probléma a január 1-i bevezetés következtében állt elő. Probléma még a szerződéses és időszaki dolgozók gyermekgondozási segélyben való részesítése. Itt segítséget kell kérnünk politikai felvilágosítás terén is, mert nem lehet egy-két hónapos érvényben levő szerződés alakján esetleg két évig segélyt folyósítani. A bedolgozási rendszer szélesítésére van szükség népgazdasági és vállalati szempontból is. Mégis kétoldalú probléma ez. A vállalatoknál nagyüzemi körülmények között végzik a munkát, míg otthon a bedolgozók kisipari módszerekkel dolgoznak. Lehetőséget kell teremteni a bedolgozás kiszélesítésére, de meg kell adni arra is a módot, hogy kényszerítés nélkül élgenek vele a különböző vállalatok. Eddig is főleg rendkívüli esetekben, vagy fontos export tervek teljesítése érdekében alkalmazták a bedolgozási rendszert, ezután is meg kell adni a jogot hozzá. Az uj szabályzat szerint rendszeresen el kell látni munkával a bedolgozókat is. semmiben sem különbözik a bedolgozó a vállalat többi dolgozójától, csak abban, hogy otthon dolgozik. A tanácsoknak nagyobb felelősségük lesz e téren,bár teljesen összefogni nem tudja őket, de biztosítani kell jó határozatok hozatalával, hogy megfelelő legyen a vei k való foglalkozás. A munkaidő csökkentés re vonatkozó határozat megszületése előtt tapasztalatokat gyűjtöttek a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és NDK-ban is. Az ismeretek birtokában született a határozat, ami a munkaidő céökkentásét szabályozza. Nagyon fontos a folyamatosság bertartása, mert az azonnali átállás olyan problémákat okozni, mint volt is más országokban. Emiatt később nagyon nehéz lenne előre menni, esetleg visszalépésre is szükség volna. Legfontosabb feltétel a munkaidő csökkentésének, a vállalatok megfelelő felkészültsége. Nagyon sok vállalat jelentkezett a "kísérletre", mindegyik ugy látja, hogy megvannak rá a lehetőségek. A vállalat felkészülése nem elég, szubjektív tényezők is közrejátszhatnak, amit nem szabad figyelmen kivül hagyni. Nem lenne jó, ha egyes helyeken vissza kellene lépni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR