MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-05-06 224. öe. - 1966_VB 224/13

;'•• is végre kell hajtani a szakszervezetnek. Amire nincs lehetőség, azt mondjuk meg, de ne füstölögjünk, ha• nem lehet valamit ­kapacitás hiányában - megcsinálni. Állami vonalon biztosítani kell, hogyva ü'zakszeí'vezStek a ma­guk területén határozottan fogalmazzák meg, hogy csak ugy ju­talmaznak, ha ezen a téren előrehaladás van. Mert, ha a jutal­makat ezen a téren is vizsgálnák, akkor ezzel serkentenének. Kónyi Gyula elvtárs: A kerületi PVB részéről egy külön napirendben nem vizsgáltuk meg ezt a kérdést, de más anyagokkal kapcsolatosan igen, és megerősítették, hogy e jelentésben felvetett kérdések valósá­gosak, sőt egyes helyeken a leírtnál rosszabbak a tapasztala­tok. Azt hiszem, a dolog lényege az, hogy az elmúlt 10 év alatt - miközben a tervek: teljesítésére forditottuk a fő fi­gyelmet - viszonylag keveset tettünk a dolgozók érdekében vég­zendő munka figyelemmel kisérése terén. Sz áll erre a kérdés­re is. i Azt hiszem, hogy a nemzeti jövedelem kérdését is fel kellene vetni. Ugyanis a beruházásokból a munkakörülmények jobbá té­telére eső rész nagyon kevés. Viszonylag nagyon kevés az uj létesitmény, amelynél előirják, hogy mennyi az erre a célra forditható összeg..Az üzemek zöme régi üzem, és itt nincs er­re keret. A rossz munkakörülményeknek és a túlórázásnak is következménye a megnövekedett balesetek száma. Mi korábban nagyon sok súlyt fektettünk arra, hogy az üzemek­ben dolgozó nők második műszakját megoldjuk /pl. étel, stb./. Ezen a téren sem tettünk semmit az utóbbi években, sőt itt jelentős visszaesés van. - Pl. hogy a Népszigeten és a Hajó­gyárban milyen körülmények között dolgoznak és laknak az em­berek, az rettenetes. És nincs is lehetőség, hogy valamit tegyünk itt, pedig a tavalyi árviz is nagy pusztitást okozott. Az Acélöntő- és Csőgyár 10 év óta probléma, hogy mi legyen vele és ezidő alatt semmi munkakörülmény-javitás nem történt. Ez a helyzet a Rézhengermüben is. Az anyagban megkülönböztetést kellene tenni, hogy mi az ami beruházási, és mi az, ami szemléletben! kérdés, mert sok he­lyen nem teszik meg a gazdasági vezetők még azt sem, amit meg lehetne tenni. Az üzemösszevonásnál' éppen az ellenkező folyamat megy végbe, mert az irodahelyiségek javítására, növelésére forditják a fő figyelmet és nem a munkakörülmények javitására. A munkások hangulata ebben a kérdésben nem a legjobb., mert a tervek teljesitése, norma, munkaerő-leépités tekintetében nagy lépések történtek, de a szociális, egészségügyi ellátás tekintetében semmi. Ez nyugtalanító. Hogyan tovább? - Ez nincs meg a jelentésben. Határozott véle­mény, hogy a beruházási folyamatból kell kiindulni, hogy na­gyobb részt kell a beruházásból biztositani a munkasok munka­körülményeinek jobbá tételéért. Mert a munka az emberért tör­ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom