MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-04-22 223. öe. - 1966_VB 223/24

2h - 2 Ennek következtében elsősorban a kapcsolatkeresés nyugat felé erientálódott. Néhány területen ennek világnézeti okai is vannak. Eredménye az lett, hogy művészeti területen a fellazítás politikája erőteljesen érezteti hatását. Komoly probléma az is, hogy az elmúlt években a disszidalasok száma nőtt. Sok esetben - különösen fiatal művészek között - tapasztaljuk, hegy nyugat ás hazánk között az összehasonlítás elsősorban az életszínvonal emelésére vonatkoztatva a nyugati crszagok fölényét bizonyltja. Ennek oka elsősorban az, hogy fiatal művészeink rövid kinttartózkodásuk időszakában csak a felszines csillogást tapasztaljak ás ilyen csabitasnak nem tudnak ellenállni, mert a kapitalista életkörülményeket mélységében nem ismerik. Bizonyos nyugati körök erőteljes anyagi eszközökkel tudatcsan csábitjak tőlünk a fiatal tehetségeket és művészeti pártszervezeteinknek komoly problémája, hogy ettől nem tudják visszatartani művészeinket, /főleg zene-, ánek- és táncművészeti területeken/. Az egyik partszervezetben ezt igy fogalmazták meg: :,

kinn a létükre hatnak, ni pedig csak a tudatukra ás a kettő nem áll arányban egymással". Ezek a körülmények a művészek körében a politikai hangulatot kedvezőtlenül befolyásolják. Mindez nem választható el a művészek ideológiai fejlődésétől. Az ideológiai fejlődést befolyásoló társadalai, politikai helyzet bonyolultabbá vált, A szocialista realizmus tárhóditása viszonylag lassú, a visszahúzó polgári, kispolgári tendenciák még nagymértékben érvényesülnek. Ennek nyomán eléggé eluralkodott a cinizmus, az anyagiasság, sőt tapasztalható helyenként nacionalizmus ás antiszemitizmus is. Ezeknek a nézeteknek a terjedését elősegítették az irodaiammal, az .utóbbi években felszínre került helytelen áramlatok is. Színházaink műsorpolitikajaban ez olyan értelemben jelentkezik, hogy egyes darabok nem teljesen tisztázott ideológiai nézeteket tükröznek. Érvényesül bizonyos nyugati hatás, amely a nyugati kultúrát egyoldalúan értelmezi és figyelmen kivül hagyja a haladó irányzatokat. Ilyen például a :,

Ionescu-laz", amely több színházunknál volt tapasztalható. Eszmei tisztázatlanságot tükröz a bemutatásra ker"lt uj magyar darabok egy rásze is. Jellemző paliéul, hogy az utóbbi időben a korábbi profeszszori figurák helyett disszldensek, vagy kivándorolt amerikás magyarok lettek az uj drámák főhősei, akik a hanyagul dolgozó magyarokat megtanítják munkafegyelemre, helyes viselkedésre, /Pl. Hotel Amerika, Élet királya./ Itt kell megemlítenünk, hogy főként szakmai körökbon sok vitat váltott ki a Thália Szinhéz Becket Gadot-janak bemutatója. A bemutató helyes volt, elősegítette, hogy a modern dramek bemutatásával kapcsolatban egy sor probléma tisztázódjon a színhazakban, a vitát azonban tovább kell folytatni. II. A művészeti pártszervezetek helyzete és fejlődése. A VI. kerületi Pártbizottsághoz a következő művészeti partszervezetek tar«toznak: Magyar Állami Opciraház, Nom2eti Szinhaz, Fővárosi Operettszínház, Thália Szinhaz, Vidám Szinpid, Állani Babszinhaz, Irodalmi Szinpad ás végül a^két szövetság: az írószövetség és a most megalakult Zeneművészek Szövetsége pártszervezete. Ezen kivül a VI. kerületben van a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Képzőművészeti Főiskola, valamint a Bartók Béla Saakiskola, a Budapesti Zenei Gimnázium ás az Állami Balett Intézet. /Ezeknek a művészeti intézményeknek összdolgozója 3802 fő, ebből parttag 416 fő, 11 $>/, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR