MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-10-07 236. öe. - 1966_VB 236/29

- 5 gálják. Ezen belül a tsz-ek a lakosság részére nagy segítséget nyújtanak a városi parkok diszitésében és a téli burgonyaszükségr let tárolásában,: A kitermelt lápföldet talajjavításra használják. A Fővárosi Főügyészség 1964. évi-vizsgálata megállapította, hogy a tsz-ek a melléküzemi tevékenységet törvényesen végzik, a Mezőgazdasági Osztály engedélyezési eljárása a fennálló jogszabályoknak megfelelő. A gazdasági mechanizmus reformjának, valamint az ezzel kapcsolatban megjelent tájékoztatók hatására az utóbbi időben széleskörű törekvés indult meg a melléküzemi tevékenység bővítésére, amelynek azonban egyértelmű jogszabályi-rendezése még nincs. Bz a tsz-ek és a hatóság között állandó jellegű politikai és felfogásbeli vitát eredményez. 4, A tsz-ek vagyoni helyzete, a tagság jövedelme. A termelőszövetkezetek eszközellátottsága általában kielégítő és lényeges fejlődést mutat. A beruházott vagyon öt év alatt lo8.4 millió Ft-ról 2o5

f

6 millió Ft-ra; az összes közös vagyon pedig több mint két és félszeresére emelkedett. A termelésben résztvevő állóeszköz állomány 1 kh termőterületre jutó értéke 7«37o Ft-ról 16.648 Ft-ra növekedett. Fzen belül a legnagyobb fejlődés az épület állományában következett be. A tsz-ek tiszta vagyona az l96o. évi 65 millió Ft-ról 24o.millió Ft-ra, gazdálkodási eredménye pedig 79 millió Ft-ról lo7.4 millió Ft-ra növekedett. • A tsz-ek eredményes gazdálkodása kedvezően befolyásolta, a tagság jövedelmét. 1965-ben a felhasználható bruttó jövedelem 43.1 %-át fordították a tsz-ek a tagok személyes jövedelmére. Ennek eredményeként az 196o. évi 1 dolgozó tagra jutó 18.253' Ft részesedés 22.835 Ft-ra növekedett. Az egy munkanapra jutó tagi részesedés átlagosan lo7.6.Ft, az egy alkalmazottra jutó napi munkabér összege 76.6 Ft volt. « / . ORSZÁGOS LEVÉLTÁR