MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-09-16 234. öe. - 1966_VB 234/64

_ 43 _ éialista értelmiség számának és arányának növekedésével. E társa­dalmi réteg tagjainak mind nagyobb hányada azonosul a szocializmussal. A szocialista társadalom további megerősödése az értelmiség más kate­góriájának lojalitását is eredményezte. A nép jó szolgálatának indi­téka többségüknél tehetségük és tudásuk hasznosításának szándékából ered. Alkotó munkájuk nyomán tovább erősödtek a tudomány és a gya­korlat egység- megteremtésére irányuló törekvések. Az anyagi és erkölcsi megbecsülés társadalmi rendünkhöz való kötődésüket tovább erősitette, mégis állandó beszédtéma közöt­tük, hogy fizetésük nincs arányban felkészültségükkel és munkájuk társadalmi hasznával. Az orvosok közül sokan ezzel indokolják, hogy az etikai helyzet alakulásában nincsen előre haladás, sőt helyenként jelentős visszaesés tapasztalható. A .nevelő munka gyengesége, a gazda­sági és a szükség szerinti adminisztratív intézkedések hiánya e helyzet javulását gátolja. A kétségtelen politikai, ideológiai fejlődés ellenére a budapesti értelmiség zöme még sem rendelkezik kellő ideológiai­politikai biztonsággal. A társadalmi fejlődés bonyolult összefüggé­seit nem mindig a valóságnak megfelelően értékeli, igy könnyen haj­lamos nem egyszer érzelmi inditékok alapján szélsőséges megállapítá­sokra is. Politikai-ideológiai fejlődésük üteme egyenetlen. Külön­böző rétegeik és az ezeken belüli csoportok között is jelentős fejlő­désbeli különbségek vannak. Mig a műszaki értelmiségiek és a pedagó­gusok .-.• fejlődése számottevő, az orvosok közötti előrehaladás lelas­sult ütemű. A társadalom-tudományi kutatók többsége szilárd marxista talajon áll, a természet- és műszaki tudományos kutatók közül több a politikai élettől elzárkózik, egy részük-nyiltan tagadja a tudo­mány és a marxizmus-leninizmus kapcsolatát. Sokuknak nincs helyes képe a jelenlegi kapitalizmusról. Szembetűnő, hogy az összehasonlításnál egyoldalúan a fejlett tőkés országok technikai fejlettségét veszik alapul. Különösen a műszaki értelmiségbon erős a készség arra, hogy a két rendszert a műszaki színvonal alapján vessék egybe. Többen csodálják ez országok gazdag­ságát, az ott élő értelmiség életszínvonalát. Síinek ellenére csak ki­ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom