MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-09-09 233. öe. - 1966_VB 233/7

Néhány kerületi PB komoly segítséget nyújtott, pl. Csepe XIII.', III. ker. operativan hozzáfogott, s igy az eredmény nem is maradt el. Ami a télre való felkészülést illeti, az előző évihez viszonyítva jobb a helyzet. Összegészében ugy tudnám jellemezni az eddig végzett munkánkat, hogy szervezeti jellegű feladatban, melyet a VB határozata hozott a SZOT Elnöksége és a Miniszter Tanács megértően fogadja, s minden részről komoly erő, feszítéseket tesznek a novemberi Miniszter Tanács-i illésre. Ugy néz ki, hogy bizonyos vonatkozásban a szakszervezeti szervek figyelmét ténylegesen rá lehet irányitani. Komoly harccal kell lerendezni a III-as kategóriájú üzemeknél a kitelepítéssel kapcsolatos problémákat. e1vtárs: A beszámolót meghallgatva azt a következtetést kell levonni, hogy a KGM területén vannak a legtöbb problémák, ugy a kulturális, mint a szociális ellátottság terén. Latjuk ás tudjuk és ezért néhány kérdéssel kapcsolódnék Készei elvtárs beszámolójához. A helyi vezetők magatartásán és nem mindig pénzügyi eszközökön múlik, hogy történik-e valami. Tudok rá példát is mondani, hogy pénz nélkül a vezetők megfelelő hozzáállásával aránylag régen telepitett üzemeknél is megtudják oldani a kulturális ás szoc. szempontból biztosított feltételeket. Sok az olyan eset, amikor mindent központi keretből kivannak megoldani és a felelősséget áthárítják a szervekre, akitől pénzt lehet kapni. Mi arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a helyi képződő kereteket a gyáraknál hagyjuk. A helyi képződő források a gépipar vonatkozásában 4 milliárd forintot tesz ki, ezt előre beterveztük, kiegészítő része volt a központi keretnek^ egyik gyártól a helyi forrást elvontuk és a másik gyár kiegészítésére használtuk fel. A gépipar a helyi forrás átlagának 18 %át használta fel és volt gyárunk amely loo %-ot használt fel. 1967-ben ezt az átlagot szeretnénk a gyárakban hasznosítani a megfelelő helyi képződések arányában, üizzel azt is el lehet érni, hogy szabadon rendelkezzenek vele és ebből a forrásból a gyár dolgozóinak szociális helyzetét javitani tudják. A másik kérdés a beruházások} vannak olyan gyárak, ahol elhatározták és lehetővé is teszik a szoc. helyzet javítását, még akkor is ha nincs egy ilyen rovat. Harmadik lehetőség, a korszerű technika bevezetése az üzembe, ás az üzem egészében egy rend kialakítása, pl. a PRÉKO-ban teljes zür-zavar volt tapasztalható, ezt az üzemet túlzsúfolták, azonban 1 év alatt egy 5"ó vezetés a gyárból majdnem egy "üdülő telepet" hozott létre. Öröm bemenni az üzembe, tehát itt is látni a vezetés hozzáállásának kérdését. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR