MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-07-15 229. öe. - 1966_VB 229/45

ÁT , / \ \ Melléklet ADATOK — TÉNYEK Johnson, az Egyesült Államok elnöke így határozta meg a fellazító politika célját: „Üj kapcso­latokat teremteni azokkal az országokkal, amelyek fokozott függetlenségre törekszenek. Fogé­konnyá tenni a szocialista országok ifjúságát a nyugati civilizáció iránt, amelyből nemzeti kul­túrájuk fakadt, s amelyhez ma is tartoznak. Szabad teret adni a nemzeti büszkeség hatalmas erői­nek, amelyek a legjobban képesek gátat vetni bármely ország azon törekvésének, hogy egy másik ország felett uralkodjék. Bizonyítani, hogy a Nyugattal való szélesebb körű kapcsolatok Kelet-Európa érdekeit és fejlődését szolgálják". 1. Magyarország jelenleg 15 fejlett tőkés országgal áll diplomáciai viszonyban, közülük 13-mal — a nyugati partnerek kezdeményezésére — nagyköveti szinten. (1956 előtt csak követi szintű kapcsolata volt 13 fejlett tőkés országgal.) Hazánk jelenleg 483 nemzetközi szervezet tagja. (1959-ben csak 250 munkájában vett részt.) A második ötéves terv időszakában 1960­hoz viszonyítva 63 százalékkal több árut hoztunk be a fejlett tőkés országokból és 79 szá­zalékkal több árut vittünk ki ugyanoda. Ez átlagosan csaknem évi 15 százalékos növeke­dés. Hivatalos munkaterveket írtunk alá 1956 óta 6 fejlett tőkés országgal. 1965-ben Ma­gyarországról több mint 165 000 (1961-ben több mint 39 000) kiutazás történt kapitalista országokba, ahonnan 1965-ben 300 000 (1961-ben 70 000) személy érkezett Magyarországra. 2. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok kormánya évente 500 millió dollárt fordít külföldi propagandára. Az Egyesült Államok Tájékoztatási Ügynöksége (USIA) 105 ország­ban működik. Huszonnyolc nyelven és mintegy 30 millió példányban adja ki propaganda­kiadványait. Az Amerika Hangja 36 nyelven sugároz műsort, magyarul napi 2 órát ad. A Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének létszáma 32, emellett mintegy 110 ma­gyar emigránst foglalkoztat külső munkatársként. Napi magyar nyelvű műsorideje 19 óra. Az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága úgynevezett Szabadság Akadé­miát akar létesíteni, amelyen 2—3 év alatt 500 kormánytisztviselőt képeznének ki a kom­munizmus elleni harcra. Ezenkívül 10 000 ember számára rendeznének tanfolyamokat az antikommunista hadjárat módszereiről. A Vatikánban a közelmúltban létrehozták az úgynevezett „Nem keresztényekért" elneve­zésű titkárságot, amely fontos szerepet játszik a szocialista országok elleni ideológiai offen­zívában. A Szabad Európa Bizottság pénzén megjelenő Magyar Műhely c. folyóirat — szerkesztőjé­nek beismerése szerint — „orgánuma mindazoknak a magyar íróknak, akiket Magyarorszá­gon elnyomnak, s azoknak az írásoknak, amelyek Magyarországon nem jelenhetnek meg". Az NSZK költségvetése közel 200 millió német márkát biztosít külföldi propagandára. Rész­ben ebből, részben amerikai pénzből tartják fenn a bécsi Európa Házat, amely a kiutazó magyarokat könyvadományokkal, folyóiratokkal, emigráns lapokkal látja el. A British Coun­cil a hivatalosan vagy turistaként kiutazó művészek, írók és más értelmiségiek számára programokat szervez és zsebpénzt ad. Gyakori a Nyugatra érkező vagy a budapesti nyugati követségekre bejáró magyar állampol­gárok részletes kikérdezése. Sok helyen gondosan összeállított kérdőíveket szerkesztettek. 3. A Horthy-rendszer utolsó évtizedében az egy főre jutó nemzeti jövedelem mintegy 1 szá­zalékkal, az egy főre jutó fogyasztás pedig mindössze 0,6 százalékkal növekedett. Ezért áll­tunk a felszabadulás előtt pl. a félfeudális elmaradott Portugália, Törökország és Görögor­szág szintjén. Ma az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelésében az említett országokat messze magunk mögött hagytuk és felzárkóztunk a második világháború óta gyorsan fej­lődő tőkés országokhoz, mint például Olaszországhoz és Japánhoz. A Nemzetközi Statisztikai Évkönyv adatai szerint a-magyar ipar termelése 1950 és 1964 között 269 százalékkal nőtt. míg az NSZK-é 208, Olaszországé 205, Ausztriáé 144, Belgiumé 79 százalékkal. A 10 000 la­kosra jutó egyetemi és főiskolai hallgatók arányát tekintve negelőzzük Angliát, Francia­ORSZAGOS LEVÉLTAR

Next

/
Oldalképek
Tartalom