MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-07-01 228. öe. - 1966_VB 228/49

- 33 végrehajtása ellentmondásos. Annak oka tehát,,hogy a joggal kifogásolható végrehajtás során évről-évre csökkent a munkás fiatalok továbbtanulása Budapesten, nem a párt szövetségi politikájának célkitűzéseiben, hanem abban van, hogy az elmúlt években nem kapott kellő hangsúlyt az az összefüggés, amely a feltételek folyamatos erősítése

, éa a felvételi e

lvek töretlen alkalmazása, érvényesítése, e tanulókkal való intézményes és kiemelt foglalkozás között fennáll. Ezért a következő évek során széles társadalmi összefogással a politikai, anyagi, szociális és pedagógiai feltételek megteremtésén kell munkálkodnunk, A másik vitacsoport a szocialista építés nemzeti keretei és a nemzetköziség összefüggéseinek, és ellentmondásainak értelmezése körül alakult ki. Többen a nemzeti érdekek feladását látták azokban a gazdasági intézkedésekben, amelyek a szocialista országok fejlettebb gazdasági együttműködésének kialakulását segítették elő. A nemzeti érdekek és a nemzetköziség összhangjának felismerését nehezítik a múltbeli, nacionalista-soviniszta eszmei maradványok. De a mai fejlődés is szül ellentmondásokat. Ma még kevesen látják, hogy a szocializmust épitő országok többsége most építi ki önálló nemzeti létét, és ezzel együtt szükségszerűvé válik a nemzeti korlátok bizonyosmérvü felszámolása is. E kérdéscsoport elsősorban a gazdasági együttműködés magasabbszint ü megvalósításával összefüggésben került most felszínre. A kezdeti meg nem értés után - a gyakorlat tapasztalata alapján mind többen győződtek meg arról, hogy az együttműködés olyan kompromisszum, melyben hosszútávon érvényesül az érdekek összhangja. Látták azt, hogy nemzeti érdekeink nem szenvedtek csorbát, hogy csak a nemzetköziségben érvényesülhet igazán nemzeti érdekünk is. A szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink és a propaganda munka, jó iskolája volt a budapesti dolgozók internacionalista nevelésének. A szocialista országok egymás közti viszonyában különösen Romániával, Kínával való kapcsolathoz fűződik a legtöbb olyan nézet, mely az érdekek egyoldalú érvénye 'ilését fogalmazza meg. A Román és a Kinai KP. politikájára! való egyet nem értés egyik indítéka a helyes politikához és eszmeiséghez való ragaszkodás, amely alapján a pártok ORSZÁGOS LEVÉLTÁR -