MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965
1965-05-21 197. öe. - 1965_VB 197/26
0/ -6b,/ Foglalkozzanak az üzemi demokrácia elvi és gyakorlati kérdéseivel. Erősitsék és fejlesszék a szocialista demokrácia, az üzemi demokratizmus már kialakult hajtásait. Igényeljék, használják és használtassák fel a munkások, az értelmiségiek, a fiatalok észrevételeit, javaslatait. Teremtsenek olyan légkört az üzemekben és intézményekben, hogy szabadon kibontakozhassak a fejlődéshez nélkülözhetetlen tömegméretű alkotó aktivitás c 2./ A. nemzexközj^kommunista és munkás mozgalom, a szocialista világre ndszer két é vtizedes fejlődése összhatásában hozzájárult a munkások, értelmiségiek, fiatolok s zoci3l_ij3_ta tudatának, internacional ista magatartásának pozitiv alakul á aához . Az elmúlt két évtizedes fejlődés azonban mind a munkásosztály, de különösen az értelmiség és az ifjúság soraiban a szocializmus társadalmi rendjének, a marxista politika életrevalóságának megitélésében negativ nyomokat is hagyott. A személyi kultusz okozta törés, a revizionizmus hazai támadása, az ellenforradalom, a kinai párt nézetei, a marxista pártok eltérő álláspontja a kelet-európai szocialista országokban, Hruscsov elvtárs felmentésének módja, olyan nézeteket alakitottak ki, hogy: "semmi sem biztos", "nem tudni, hogy mi az igaz". E tényezők a politikailag kevéssé képzett munkások, értelmiségiek, fiatalok tömegében a szocializmusba vetett hitet nem ingatták meg, de gyengitették a társadalmi fejlődés, a marxista politika iránti feltétlen bizalmat, mivel bizalmuk elsősorban érzelmi alapokon nyugodott és nyugszik* Az Ideológiai Irányelvek hangsúlyozzák, hogy elsősorban a személyi kultusz marxizmust dogmává merevitő hatása miatt nem lehetett sikerrel fellépni a társadalomtudományokban - mindenekelőtt a filozófiában, a politikai gazdaságtanban, az esztétikában - jelentkező nem marxista nézetek ellen, A dogmatizmus és revizionizmus hibás elméleti ORSZÁGOS LEVÉLTÁR