MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965
1965-05-21 197. öe. - 1965_VB 197/11
Ar 6 Természetesen a pártnak kell irányitani, de be kell vonni a pártonkivülieket ? akik esti egyetemen, vagy állami oktatásban elsajátítottak a marxizmust. A következő fejezetben is van egy mondhat: "Elmeletünket még mindig elsősorban az elmélet oldaláról közelitve tanítjuk..." A gyakorlat másodlagos. Elméleteket a napi kérdésekre akarnak ráhúzni. Pedig ez rendszeresített tudomány, amelynek elsajátításához következetes pedagógiai módszerekre, metodikára van szükség. Biszku Béla elvtárs: Minden pártbizottságnál gond, hogy az irányelveket hogyan dolgozzák fel a PB ülésen, de méginkább gond, hogyan taggyűléseken. Viszonylag egyszerű eldönteni, hogy a PB. hogyan tárgyalja. Nehezebb azonban a pártmunka szempontjából, hogy a soronkövetkező taggyűlésen milyen módon foglalkozzanak az irányéIvekkel. Azért nehéz, mert pártunk elég régi tartozása az elméleti munka elhanyagolása. Arra kell összpontosítani a budapesti határozatot, hogy részben vonalat adjon a kerületi pártbizottságok, de különösen a taggyűlések számára, hogy.milyen kérdéseket helyezzenek a tárgyalások középpontjába, hogyan fogják fel az irányelvek feldolgozását. Helyeslem azokat a kérdéseket, amelyeket azanyag felvet, de az egyes elméleti jellegű dolgokat máskép kell exponálni. Pl: a békés egymás mellett éles kérdését, amely nagyon bonyolult, sokrétű, összetett. Erősen élezi az osztályharcot, ez tükröződik a pártban és a társadalom különböző rétegeiben is. Ezt a bonyolultságot mutatja, hogy ugyanakkor, amikor bizonyos kérdésekben tárgyalunk az amerikaiakkal, és résztvesznek a vásárunkon mint kiállítók, leleplezzük agresszív raesterkedéseiket, nemcsak erkölcsileg, politikailag, hanem fegyverrel is segítjük a vietnami nep szabadságharcát. Meg kell értetnünk az elvtársakkal, hogy mindezek ellenére az amerikaiak kényszerültek arra, hogy kiállítókként jelentkezzenek. Az osztályharc éleződésével jár a békés egymás mellett élés. Szó van az anyagban a nemzetközi munkásmozgalom vitáiról, különböző kérdéseiről. Ebben a Vonatkozásban is vissza kell térni bizonyos alapkérdésekre, főleg a párton belül, a párttagok, a pártmunkások között. A pártmunkások között sokszor elhangzik: "20 évvel ezelőtt gondoltuk volna azt, hogy ilyen kérdések fognak bekövetkezni a nemzetközi munkásmozgalomban?" Legtöbbször megfeledkezünk a leglényegesebb dolgokról, arról az óriási változásról, arai 20 év alatt bekövetkezett. Pl. ha egy kapitalista országban élő emberrel vitatkozunk és az megkérdezi, hogy a Magyar Népköztársaságban van-e egyéni szabadság, akkor mi nyugodtan azt mondhatnánk, hogy az egyéni szabadság ott kezdődik, hogy a munkásnak nem kell kilincselni a gyárak kapujánál és nincs kiszolgáltatva. Amikor azonban ilyen kérdések felmerülnek, nem gondolunk viszsza, az alapkérdésről megfeledkezünk, -^zekre pedig vissza kell térni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
