MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-04-09 194. öe. - 1965_VB 194/24

is nyilvánvaló, hogy az ipari tárcák beruházásainál alapvető szempontként az szerepel, hogy olcsóbb Budapesten egy üzemi bővítést megoldani, nántjegy ennek megfelelő ipari kapacitást Debrecenben, vagy Miskolcon létrehozni. A minisztériumok és a főhatóságok - a budapesti közműhálózatban meglévő rejtett tartalékokra alapozva összes ipari beruházásaikat nem vidéken, hanem Budapesten akarják megoldani• Megemlitem, hogy pl. a XV.kerületi Honfoglalás-telepen egy nagy, komplex raktár van kiépítés alatt, és a KG-M nem hajlandó ennek a közmü-beruházásait elvégezni. Arról van szó tehát, hogy ha egy komplex raktárát telepitünk, akkor ennek közmü-beruházásait az érintett tárcák végrzzék el, és ne ugy próbálják ezt megoldani, hogy a főváros bonyolitsa le a feladatokat. A következő kérdés az volt, hogy miként értelmezzük azt, hogy a tárcák ne az országos helyzettel való összehasonlítás alapján döntsenek egyes fővárosi kérdésekben. G-yakran előfordul, különösen lakásépítkezéseknél, hogy ugyanolyan szemlélettel kezelik a fővárost, mint a vidéket, - és a lakások alapterülete, valamint a fűtési problémák megoldása tekintetében a főváros ugyanolyan mutatószámokat kap, mint a vidék. Tudvalévő, hogy az állami erőből lakásépítések 30 százalékh Budapesten realizálódik. Tehát már a lakásépítés volumene is indokolttá teszi, hogy Budapestre vonatkozóan más mutatószámokat állapítsanak meg. Viszont nem egy esetben az a helyzet, hogy az országos átlagra hivatkoznak. Megemlitem,hogy a közelmúltban nálunk járt egy jugoszláv építési delegáció, amelynek tagjai elmondották, hogy náluk a belgrádi lakásépítés színvonalban különbözik pl. a zágrábitól, - és ez a különbözés megnyilatkozik az alapterület, a járulékos épitkezések és a fűtés mutató_ < számaiban* Amíg a fűtés vidéken megoldható egy kályhával, addig Budapesten a színvonalasabb távfűtést kell szorgalmazni. A szanálások kérdésére - a Kelen elvtárs általxfelvetett kérdésre válaszolva - részben már megadtam a választ. A második ötéves tervben - emlékezetem szerint - 12 százalékos volt a lakásszanálások arányszáma. Viszont az a helyzet, hogy a lakások állaga állandóan romlik,,és igy az életveszélyes lakások száma emelkedik. Az üres területek nagy részét az elmúlt évtized folyamán felhasználtuk lakótelepek építésére. Ennek következtében ma már olyan közművesített üres területeink, amelyeken nem merül fel:a szanálás kérdése, alig állnak rendelkezésre. Ebből következik, hogy az uj lakótelepek építésénél, vagy családi házak építkezése esetén nagyobb szanálási arányszámmal kell számolni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR