MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965
1965-11-26 211. öe. - 1965_VB 211/22
- 15 irodákban. M-ben folyik az uj Ösztönző bérezési rendszer kidolgozása és ez bevezetésre is fog kerülni. Import dolog és a szemlélet kérdése: Az nem baj, ha tul korszerűt akarnak tervezni az adott lehetősegekhez mérten. Magasszínvonalú gyártási eljárások megvételére sor fog kerülni és gépeket is vásárolunk nyugatról. Az viszont baj, hogy túlzott mértékűén a nyugati orientáció érvényesül. Á baráti országokból beszerezhető gépek iránti érdeklődés csekély. Pl. a KGMTI berendezéseit nyugatról akarták behozni és kiderült, hogy a Szovjetunióból is be lehet hozni. Ezeknek az embereknek a szemléletét a nyelvtudás is befolyásolja. Meg kell nézni azt, hogy milyen nyelveket tanulnak többségükben, több figyelmet kell arra forditani, hogy az orosz nyelvtanulás is folyjon, mert e tekintetben is probléma van. Felmerült az IKARUS dolog; volt már arra példa az elmúlt időkbea, hogy a tervező iroda drágábban tervezett meg valamit, mint a gyári tervezők, ez volt a helyzet az lEARUSZ-ban is. A szakmai és politikai nevelő munkának fő célja legyen, hogy a takarékossághoz igazodó tervezés valósuljon meg. Ezzel sokmillió forintot lehet megtakarítani. A tervezői kapacitás elég, vagy nem elég és mihez képest elég : Ebben sok tényező szerepel; kifogásolják a tervező irodákban hogy a kapacitás és a segédkapacitás aránya nem jó, mert lekötjük rajzolással, ugyanakkor kifogásolják a bérezést. Véleményünk szerint a szellemi kapacitást kell jobban kihasználni, ezzel javíthatjuk a műszaki dolgozók bérezését és a műszaki szakember hiány megoldást nyer. A tervező intézetek munkájánál nem egyedüli értékmérő a forint terv teljesités. Az eredményességét az időben és megfelelő minőségben elkészitett terv mutatja. A tervező irodák dolgozzák ki a javaslataikat. b. ponthosi gazdasági irányitási rendszerünk változtatása mindezen problémák megoldására kedvező hatással lesz, de addig is dolgoznunk kell rajta. dr. űardy Gyula elvtárs; Káderkérdéshez: az 1. kerületi tervező intézetekben e területen van olyan tapasztalat, hogy nem a legszerencsésebb módon kerülegy-egy tervező, vágj mérnök a tervező irodába. Az a baj, hogy a tervező irodákat nagyon gyakran káder konzerváló helynek tartják; ha az iparban valaki lejárja magát, fegyelmi határozat után felveszik tervező intézetbe. Az ilyen gyakorlatok politikai tehertételt jelentenek a tervező intézetek pártszervezeteinek. Nagyon sok olyan fiába], kommunista mérnökünk van, akik tanultai:, és olyan szakismerettel rendelkeznek, amellyel nem rendelkeznek régi szakemberek, ez különösen a vasútnál látszik. Sok régi szakembert taruanak jó szakembernek kevés tudással. Ezt érdemes lenne tanulmányozni, mert ezek a tervező intézeti termelő munkának tehertételei. Igen nagy probléma még az is, hogy a tervező intézetekbe való elhelyezkedésnél a protekció érvényesül; akik ilyen módon kerülnek be, ások nem feszítik meg magukat a munkába, tehát nem megfelelő légkört teremtenek. Ennek is köszönhető a nagy fluktuáció, mert a stabil munkaerő 1-2 száz forintért nem hagyja el munkahelyét• ORSZÁGOS LEVÉLTÁR