MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-11-26 211. öe. - 1965_VB 211/19

- 12 Farkas József elvtárs; Arra a kérdésre, hogyan kerülnek a tervező intézetekbe dolgozni: Tudatosan, szervezetten semmiféle forma nincs. ügy oldjuk meg, hogy egyrészt végig járjuk az egyetemeket. Van némi ösztöndijas szervezés, de ez kevés 4-5 fő. Másrészt.igazgatókkal, pártszervezetekkel tartjuk a kapcsolatot, Á fiatalok a legkisebb szakmai gyakorlattal kerülnek az intézetbe, vonatkozik ez különösen a tervező mérnökökre, A vegyipar, gépipar keretében szakmailag meg kellett erősiteni az intézeteket, E téren azonban igen kevés eredményt értünk el. Kiküldjük a fiatalokat üzemekbe, hogy szakmai gyakorlatot szerezzenek. Ez sokszor azzal a következménnyel jár, hogy megszeretik az üzemet és ottmaradnak, A tipustervek felhasználásával kapcsolatban Ruzsbatzky elvtárs által felvetettekre Somogyi elvtárs válaszolt. Van tipusterv felhasználás, pl, a szállodatervező irodánál 65 %-ot tesz ki a tipusterv elemek feldolgozása. Technikai vonalon is sokkal többet lehetne elérni, mint amit most hozunk, A főkérdés a tipuscsarnokok felhasználása lenne, E téren azonban nem sok előmenetel van. Az elszámolások körét Somogyi elvtárs emiitette. Elmondotta, hogy miből születnek a tervezőirodák forint értékei* Törvényesek, de nagyon sok variációra adnak lehetőséget. Az uj gazdasági mechanizmusra vonatkozóan: a tegnapi taggyűlésen rendkívül pozitivan fogadták Nyers elvtárs előadásáról leközölt cikket. Nagy a várakozás, de egy folyamatnak képzelik el, amely hosszú időre feladatunk lesz, A vezetőket konkrétan az érdekli, hogy a maguk területén ez miben fog realizálódni. Az előkészítésre vonatkozóan: évek óta a legnagyobb problémánk épitőipari vonalon volt. Sajnos távlati tervvel, hosszabb perspektivikus tervvel nem rendelkeznek, A kohászat ezen a területen jobban néz ki, ügy látjuk a III, ötéves terv feladatait az építőiparra vonatkozóan, jobb mint az előző évi. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR