MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965
1965-11-05 209. öe. - 1965_VB 209/27
• • - 7 minik a ssinvoiialára emelni. Ez nagyrészt attól függ, milyen számben és színvonalon találhatók 0.2 egyetemen olyan iskolát teremtő egyéniségek, akiknek munkássággá tudományos vonalon hasai és nemzetközi viszonylatban is elismert. Az egyetem történetére visszatekintve,.. az ilyen oktatók szereztek mindig egyetemünknek nemzetközi elisme- , rést, ós domborították ki a hallgatók előtt annak egyetemi jellegét. E szempontból vizsgálva a tanszékek munkáját, sajnos azt koll meg-, állapitani, hogy a legtekintélyesebb professzorok erejét, energiáját nagy mértékben kötik le olyan elfoglaltságok, amelyek gyakran egyáltalán nem kapcsolódnak az oktató-nevelő munkához.' Gátolja. _az oredgénves oktat ó-ne volőmunl^át _az a körülmén y i s, hogy az o ktatók nagy'részc másodállá st, moll é.k állás t vá llo.1,, akadámiai, társadalmi elfoglaltsága, különböző clőadá,sok t,artása teljesen leköti az ilyen oktatók energiáját. Szén elfoglaltságok zöme társadalmi igényből születik, megállapítható azonban az is, hogy az oktatók nagy része igényli is azt* Egyes oktatók tevékenységét már-már a pénzszerzés láza tölti be. Az 1965/66. tanévben 127 oktatónk más területen is dolgozik másod- ill. mellékállásban. Ugyanakkor 91 külső előadót foglalkoztat félállásban az egyetem, tehát a különböző irányben hivata.-. losan lekötött oktatók száma 218. A világnézeti nevelés szempontjából oly fontos marxista-leninista tanszékeken 68-an tciiitencJk, ebből 34—en másutt is dolgoznak, ugyanakkor mi 15 félállású külső előadót alkalmazunk^ Ez a helyzet gyakran súlyos következményeiéhez vezet. A tömegoktatással megnőttek az egyetemen az oktatói feladatok, az ifjúság az elmélyült okte.tómunka mellett nevelőmunkát is vár tanáraitól, a különböző területeken lekötött oktató azonban az egyetemen legjobb esetben is csak jó óraadó.lehet. Nem érvényesül eléggé az a célkitűzés sem, hogy a tanári pá- . lyára való felkészítést a Szaktárgyi oktatás il tudatosén és tervszerűen szolgááLja., Az oktatómunka során nem mindig érzik a ha.llgatók azt,.hogy nemesek: áJ-talában irodalmi, nyelvi, matematikai, kémiai stb, ismereteket nyújtunk, hanem ezeket meghatárózott célra történő fclhe.szná.lásra szánjuk. Az oktató—neve lomunk a. és a tanári hivatás bizonyos fokú lebecsülése mute.tkozik meg abban, és a liberalizmus egyik forra.se ., hogy az oktatók egy része nem kellő lelkiismeretességgel végzi ORSZÁGOS LEVÉLTÁR