MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964
1964-03-11 166. öe. - 1964_VB 166/54
_ 9 A kongresszusi anyag széleskor.-, feldolgozása során párttagságunk'helyesléssel fogadta, és szövetségi politikánk logikus következményének tartja a szocialista nemzeti egység kialakítását. Vannak emberek, akik nemcsak elméleti ismereteik hiánya miatt, hanem előitélete.ik . rabjaként ellenzik vagy torzítják e célkitűzések tartalmát. Elő-. Ítélet, megcsontosodott, szemlélet tükröződik pl. a következő yéleményben: "a szocialista,nemzeti egység szép elképzelés , csak éppen megvalósithatatlan". Formailag bármennyire is "osztályharcos" a munkásosztály vezető szerepének elvét "védő" oldalról fogalmazódik meg ez az előitélet, valójában kispolgári hitetlenséget tükröz, amely akarva-akaratlan irreálisnak tartja a kommunista társadalom elérését is, amely megváltoztathatatlannak, örökérvényűnek fogja fel a dolgozó emberek mai szemleletét, amely nem hisz sem a változó társadalmi valóság eszmeformáló erejében, sem az emberek nevelhetőségében. Az ilyen kétkedő nézetek hatását ugy ellensúlyozhatjuk, ha sokoldalúbban ismertetjük társadalmunk változásainak valóságos tényeit. Az egyetértő többség sincs kellően elkészülve e kérdés érettségének ós szükségszerűségének sokoldalú bizonyítására. Minden politikai-elméleti kérdésben nagyjából kimutatható a téves nézetek kétoldalú jelentkezése . A nemzeti egység értelmezésénél szinte kristály tisztán érzékelhető a fentebb említett szüle, dogmatikus-szektás jellegű ellenzés . Ugyanígy megtalálható az a kispolgári mentalitás is, amely harc nélkül, a jelenleg meglévő burzsoá-kispolgári nézeteket, erkölcsöt is a szocialista nemzeti egység keretébe illeszti, és elegendőnek tartja az egyetértést pártunk politikájával. Egyes alkalmazotti és értelmiségi rétegek gondolatvilágában az egység mint régóta óhajtott " nemzeti megbékélés" az osztályharc megszü- \ nése, a társadalmi béke- nosztalgikus kívánalmaként él. Magyaráznunk kell, hogy az érdekek közösségén alapuló egység meghatározott társadalmi célok elérése érdekében jön létre, alakitható ki. Nem azért alakul ki népünk szocialista nemzeti egysége, 'mert ezt kijelentjük, hanem azért, mert a szocializmus viszonyai között, a szocialista tulajdonforma alapján él, dolgozik és részesül a javakból a munkás is, a paraszt is, az értelmiség és az alkalmazotti réteg is. Mindegyiknek érdeke és célja is ^.a már, hogy ez a társadalom erősödjön, továbbfejlődjön. Amilyen mértékben fejlődik a társadalmi rendszerünk, amilyen mértékben kristályosodik ki az élet minden területén a szocialista életmód, a szocialista munkaerkölcs, olyan
