MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964
1964-03-11 166. öe. - 1964_VB 166/8
termes gymnáziumhoz viszonyítva - mely 12-13 millió forintba kerül - lényegesen magasabb, mert még a helytől is függ, hogy milyen közmüvekkel kell ellátni. A szakközépiskolát végzetteknél látni kell, hogy összefüggésbe hozni a tervszámokkal, illetve betervezni a szakközépiskolát végzetteket, mint olyanokat, akik a termelésben helyezkednek el, nem lehet. Ebből következik, hogy a szakmunkásokat adó középiskolákat lényegesen magasabb számmal kell tervezni. Az eddigi tapasztalat még kevés, ezt még nem lehet irányadónak tekinteni. Két iskola tanulói végeztek. Tapasztalatunk, hogy mintegy 60 %-a helyezkedett el ipari termelésben, a többiek más területre mentek. Kern csak felsőfokú oktatásban vesznek részt, hanem más ipari jellegű területeken is helyezkednek el közülük. áspár Sándor elvtárs: """** ™ " Lényeg, hogy ne elemezgessünk, hanem konstruktív módon kezdjünk gondolkodni. Mit lehet tenni, arra adjunk választ. Lúgosi Jenő elvtárs: „_._«._„„_ 1 ártom magam ahhoz, amit Gáspár elvtárs mondott. A helyzetfeltárás egyezik a mi adatainkkal. Problémáim: Az 1,8 $-os visszaesés Budapesten a középiskolai beruházásban. Egyszeri alkalommal 75-8o $ elviselhető. Az a kérdés, hogy csak igy lehet-e megoldani az előttünk álló problémát, ahogy a javaslat tartalmazza és a javaslat megoldja-e a problémát és csak egyszer fogunk-e ezzel a szükségmegoldással jelentkezni, gondolom a következő években is. Nem csak igy oldható meg. Ennek a javaslatnak ugyanis van egy fogyatékossága. Munkaerő szükségletről akar gondoskodni anélkül, hogy a munkaerő mérleg szabályai szerint járna/el és felmérné egyik oldalon a munkaerő szükségletet, a másik oldalon pedig felvetné a munkaerő forrást, amit számadat nélkül jelöl meg az utolsó oldalon : „ A fiatalok iskoláztatásának ilyen megoldása mellett az üzemi betanitott- és segédmunkások szakmunkásképző tanfolyamokra való beiskolázásának meggyorsítását is szükségesnek tartjuk." Az igazság az, hogy amikor a Gazdasági Bizottság a munkaerő mérleget jóváhagyta 1962-ben, ott is ugyanaz a hiba volt. Felsorolták mint számbajöhető munkaerő forrást a végzett tanulókat, nem sorolták fel azonban azt a tartalékot, amely a már termelésben dolgozó 8 általánost elvégzett segéd- és betanitott munkások jelentenek az iparitanulóképzés tekintetében. Mivel ezt a jelentős forrást nem veszi tekintetve, szükségszerűen jut el, hogy csak az általános iskolákon végzetteken osztozik. Ez a helyzet jövőre is és utána is ugyanez lesz. Javasoljuk, hogy a Fővárosi Tanács és a Munkaügyi Minisztérium ezek mellett a javaslatok mellett vizsgálja meg azt is konkrétan, hogy milyen arányban lehetne növelni már az idén ORSZÁGOS LEVÉLTÁR s