MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-02-24 165. öe. - 1964_VB 165/51

_ 4 A vizsgalat csaknem az összes kerületi reviziós bizottságok ós a KISz reviziós "bizottságok közreműködésével történt, mintegy 27o szervezetnél. /Kerületi bizottságoknál, üzeni, hivatali, iskolai alapszervezeteknél, iskolai- és úttörő táborozásoknál és úttörőházaknál,,/ . . • A KISz mai létszáma nár túlhaladta elődjének a DISz-nek létszánát és átvette az úttörő és a kisdobos nozgalon irányitását* Feladatait nagasabb szinten, alacsonyabb gazdálkodási és végrehajtó apparátussal kell megoldania, nint azt negelőzően. . A revizió megállapította, hogy a KISz szervezetek gazdálkodási munkájában egyes területeken /úttörőnozgalon/ néni fejlődés, nás területeken különösen az üzeni, hivatali és az iskolai szervezetek jelentős részénél a pénzkezelési, pénztárkönyv-vezetési és tagdijnunka szános vonatkozásában szabálytalan és az ügyrendtől eltérő gyakorlat tapasztalható. Ennek okait a következőkben látjuk: A növekvő taglétszán és. a fokozódó feladatok nellett a gazdálkodási nunkával foglalkozók szánó a nulthoz képest csökkent. A választott szervek nen növelték kellően a társadalmi munkatársak igénybevételét, nen támaszkodtak negfelelően a választott reviziós bizottságok tevékenységére, sőt hagyták lemorzsolódni annyira, hogy néhány kerületben teljesen formális a tevékenységük. A szervezeti fejlődéssel nen tartott lépést az illetékes pártszervek segitő munkája. A vizsgálatok megállapították, hogy a kerületi KISz bizottságok egyrészénél az alapszervezetek többségénél a bizonylatok szabálytalanok. Általában nehéz megállapítani a bizonylatokról, hogy mire költötték a pénzt, ki vette át a vásárolt tárgyat és azt ki utalványozta. Előfordult, hogy elszámolásra kiadott pénzekkel' csak hosszú hónapok nulva - es felszólításra - szánolnak el. Állandóan visszatérő probléma a rendezvények elszámolásának áttekinthetetlensége, ellenőrizhetetlensége. A pénzkezelés szabálytalanságának sokféle változtatásával találkozott az ellenőrzés. Pl. előirás, hogy az 500 Ft-on felüli összeget közületi takarékkönyvben kell tartani, ezzel szénben kialakult olyan gyakorlat, hogy az összegekot 3> illetve 5 %-os kamatozó botétkönyvben tartják. Van olyan alapszervezet, ahol több ezer forintot Íróasztaliiókban tartanak, vagy amikor sok ezer forintot a gazdasági felelős lakásán tart, stb. A^vizsgálatoknál megállapítható volt, hogy az alapszervezetek egy részénei - mintegy harmadánál - a tagok tekintélyes része tagdíjfizetési hátralékban van. A hiányosságok ott kezdődnek, hogy az alapszervezetek egy része nem vesz át annyi tagdijbélyeget, mint amennyi a taglétszáma. Gyakran nem használják a tagdíjfizetési kimutatást; igy utólag sem lehet megállapítani hogy kik fizettek és kik nem fizettek tagdijat, A vizsgálat anyagát ós tapasztalatait közöltük a kerületi KISz bizottságokkal, majd az egész vizsgálati anyagot átadtuk a Budapesti ^ ORSZÁGOS LEVÉLTAR