MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-02-10 164. öe. - 1964_VB 164/29

- 6 A fenti megállapítások mellett rá kell mutatni, hogy vannak még zavaró tényezők. A Központi Bizottság vonala világos. Ugyanakkor az egyes kérdésekben még ma is nagyfokú bizonytalanság, egyhelyben topogás van. Pl. Pártunk VIII, kongresszusa , mint egyik kiemelt feladatnak irta elő a Szerszámgépgyártás fejlesztését. A távlatok és a konkrét konstrukciók gyártásában tisztázott a dolog. Bizonyos előmunkálatok folynak, mégis az a helyzet, számos felső szintű párt- és állami szervvel folytatott vita után is, hogy a szerszámgépgyártást Csepelen kell-e fejleszteni, vagy máshol.A vita főbb kérdése, hogy mennyi és milyen beruházás kell, hol gazdaságosabb, de véleményünk szerint nem kell 3 -4 év ahhoz, hogy eldöntsük ezt a kérdést- Ezzel összefüggésben tovább tart a vita arról, hogy Csepelen lehet-e 5 vagy ÍO év múlva 36 ezernél több ember. Nem tisztázódott még az sem, hogy a jelenleg meglévő csepeli eszközökből mit lehet felhasználni, ÜL átkonvertálni az uj gyártmányok megteremtésérev A mi álláspontunk az, hogy a speciális szerszámgépgyártás központját Csepelen kell kialakítani, mert jelenleg is nagymértékben itt van a szellemi bázis, vannak tapasztalatok, részben eredmények, és hajlandóság a viszonylag gyors ütemű realizálásra. Mentesen attól, hogy a vidéki gyárak képességeit lebecsüljük, a koordináta fúrógépek, lefejtő köszörűk gyártásának vidékre való telepítése hosszú évekre meglassítja a speciálgépek gyártását. Hozzá kívánjuk tenni, hogy az emiitett termékeknél már nemzetközi kötések is vannak. Tehát még el sem döntöttük, hogy hol gyártjuk, már rendeléseket is felvesznek. A létszámra vonatkozóan az álláspontunk, hogy teljes mértékben egyetértünk a túlzsúfolt Budapest népességének csökkentésével. De pontosan ki kell munkálni felsőbb szinten, hogy a kiemelt gyártmányok kitelepítését, ÜL': a Budapesten történő fejlesztés milyen mértékben, és milyen határidővel történjék. Szerintünk a 36 ezres létszám csepeli vonatkozásban 1967-re nem fogadható el, mert együtt nem valósitható meg a gyártmányok fejlesztése és más gyártmányok leadása olyan mértékben, ahogy az az elképzelésekben szerepel. Teljes mértékben egyetértünk, hogy Csepelről ki kell telepíteni a motorkerékpár, kerékpár és a még megmaradt varrógép, stb. gyártását. De nem a Szerszámgépgyár összefüggésében, mert az itt lévő létszám kb

f 6 - .7000 ember hosszú évek műszaki, oktatási munkájával együtt 20 -25 %-os nagyságrendben alkalmazható a speciális szerszámgépgyárban^ Az emiitett gyárak felszerelése, esetleg 20 %-ig használható fel, a többit ki kell telepíteni, ilL meg kellene semmisíteni! A Motorkerékpárgyár és a Kerékpárgyár épületének nagyrésze szintén 80-90%-ban legfeljebb alacsonyabb rendű célokra (raktár, tárolóhely,stbi) használható fel a szerszámgépgyártásban. A fenti kérdések összefüggnek más vonatkozásban is. A Motorkerékpárgyár és Kerékpárgyárban mintegy 5000 alacsony képzettségű betanított gépmunkás és segédmunkás dolgozik, s nagyrészük nő. Ezeknek átszervezését, leépítését nagy nehézségekkel ugyan, de 1 -2 év alatt tudnánk vállalni,,De a két gyár megszüntetése kb. 1 milliárd forint tartós fogyasztási cikk kiesését jelenti, melynek a megoszlása 50 "50 %-ban belföldi áru, illetve export. Pl, a kerékpár 250 ezer darab termeléséből kb. 100 ezer darab nyugati export (főleg USA). E íikkeknek az árualapból, az exportból való kiesését véleményünk szerint sem Csepel, sem más ágazat néhány évig pótolni nem tudja. •/ • ORSZÁGOS LEVÉLTÁR