MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-11-16 183. öe. - 1964_VB 183/42

hangban a népgazdasági és üzemi érdekkel, valamint a szakszervezet által irányított ter­melési mozgalmakkal. II. ..". 1. A KISZ politikai nevelő munkájában és annak eredményességében rendkívül fontos szerepe van a fiatalok marxista—leninista kép­zésének. Biztosítsuk, hogy a budapesti KISZ­szervezetek politikai oktató munkájának tar­talmi színvonala tovább emelkedjék, hogy új formák és módszerek honosodjanak meg. Érjük el, hogy egy oktatási évben legalább 58 000 üzemi, intézményi fiatal vegyen részt a szerve­zett politikai oktatás valamilyen formájában. Fordítsunk nagyobb gondot a politikai képzés színvonalának jelentős emelésére, a középisko­lai és ipari tanuló KISZ-szervezetekben. A tan­intézetekben elsősorban nem a jelenlegi 76 szá­zalékos politikai oktatási részvétel további bő­vítésén, hanem a képzés vonzóbbá, hatéko­nyabbá tételén szükséges munkálkodni. Ebben M töltsenek be jelentősebb szerepet a világnézeti és társadalomtudományi kérdésekkel foglal­kozó szakkörök is. 2. A fiatalok közötti politikai meggyőző te­vékenység minden KISZ-aktivista rendszeres és állandó feladata. Fontos, hogy az ifjúság szo­cialista meggyőződését a nemzetközi élet és a belpolitika aktuális eseményein, tényein, elvi kérdésein keresztül is formáljuk, erősítsük. Lé­nyeges, hogy a népgazdaság, az üzem műszaki termelési feladatainak lelkiismeretes teljesíté­sét, a termelési nehézségek leküzdését, mint a politikai meggyőző munka szerves részét, köz­ponti feladatuknak tekintsék a KlSZ-szerveze­tek. Az ifjúság szocialista erkölcsi magatartá­sának fejlesztése, a szocialista erkölcs normái­nak és követelményeinek szokássá alakítása ugyancsak képezze a politikai meggyőző tevé­kenységünk szerves részét. E mindennapos je­lentkező feladatok megvalósításához jobban használjuk fel a KISZ-taggyűléseket, az ifjú­sági termelési mozgalmakat, az ifjúság kultu­rális és klubszerű összejöveteleit, a sportren­dezvényeket, az oktatási köröket. és minden más lehetőséget. A fiatalok közötti politikai felvilágosító munka végzésében, a szocialista magatartás fejlesztésében példaadó szerepet kell betöltenie a KISZ-vezetőségek titkárainak és tagjainak, az ifjúsági brigádvezetőknek, a KISZ-propagandistáknak, a KISZ-csoport ve­zetőknek, a kultúr- és sportcsoportok vezetősé­geinek és az ifjúsági klubok vezetőinek. 3. A KISZ budapesti és kerületi bizottságai a KISZ-szervezetek a jelentős politikai évfor­dulók és események eszméi jegyében végezzék sokirányú politikai, termelési, művelődési, kul­turális, sport és szórakozási tevékenységüket. Ezek megvalósítása során összpontosítsák Buda­pesten a KISZ, az ifjúság erőfeszítéseit és ugyanakkor segítsék elő a helyi öntevékenység SZAGOS L£VÖ minél sokoldalúbb kibontakozását. Ilyen jelen­tős politikai évfordulók és események: 1965­ben hazánk és fővárosunk felszabadulásának 20. évfordulója, a IX. Világifjúsági Találkozó megrendezése, 1966-ban a III. ötéves népgaz­dasági tervünk beindítása, 1967-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordu­lója, a KISZ újjászervezésének 10. évfordulója, 1968-ban a KMP és a kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 50. évfordulója, a X. Világifjúsági Találkozó megrendezése. Ezen évfordulók eszméi és tennivalói jegyében ren­dezzük meg évenként rendszeresen sokszínű és változatos programmal a Budapesti Ifjúsági Napokat és kétévenként a Farkashegyi Ifjúsági Találkozót. 4. Változatlanul jelentős feladatunk, hogy a dolgozó fiatalok nagyszámban tanuljanak az állami oktatás esti- és levelező tagozatain. Ér­jük el, hogy három év alatt, 1967 végéig Buda­pesten további 30 százalékkal, 40 000 főre emel­kedjék az állami felnőtt oktatásban résztvevő fiatalok száma. Sokoldalú segítséggel gátoljuk meg az esti- és levelező oktatásban részt vevő fiatalok menetközbeni lemorzsolódását. Te­gyünk jelentős erőfeszítéseket, hogy tovább csökkenjen a VIII általános iskolát el nem vég­zettek száma. 1967 végéig érjük el, hogy Buda­pesten a KISZ-tagságnak legalább a 96 száza­léka rendelkezzék a VIII általános iskolai vég­zettséggel, a jelenlegi 94,1 százalékkal szem­ben. Kérjük a Fővárosi Tanácsot, hogy a kö­zépfokú felnőttoktatásban kísérletképpen in­dítson be ifjúsági osztályokat is, s ha ezek hasznosnak bizonyulnak, úgy tegye általánossá. 5. A KISZ-bizottságok és szervezetek fordít­sanak nagy gondot a kötetlenebb, tömeges mű­velődési formák fejlesztésére, változatosabbá, érdekesebbé tételére. Érjük el, hogy Budapes­ten oktatási évenként legalább 35 000 dolgozó és tanuló fiatal vegyen részt az ifjúsági-, mun­kás- és diákakadémiákon. Ennek keretében na­gyobb figyelmet fordítsanak a fiatalokat leg­inkább foglalkoztató kérdések megvitatására, a műszaki, természettudományos és a művészeti ismeretterjesztésre is. Filmvetítésekkel, mű­vészegyüttesek és szólisták alkalmazásával, az előadásokat követő klubszerű összejövetelek­kel és más módszerekkel tegyük vonzóbbá az ifjúsági akadémiákat. Törekedjünk arra, hogy az üzemekben és intézményekben — ahol erre igény és lehetőség mutatkozik — létrejöjjenek főként tudományos, műszaki, technikai és mű­vészeti kérdésekkel foglalkozó szakkörök. 6. A fiatalok eszmei-ideológiai felfogásában, kulturális, művészi ízlésének fejlesztésében rendkívül jelentős szerepe van az irodalomnak, a filmnek és a televíziónak. Fontos, hogy a KISZ-bizottságok és szervezetek határozottab­ban álljanak a szocialista törekvésű irodalmi, művészi alkotások mellé és sokoldalúbban nép­41

Next

/
Oldalképek
Tartalom