MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964
1964-11-16 183. öe. - 1964_VB 183/42
hangban a népgazdasági és üzemi érdekkel, valamint a szakszervezet által irányított termelési mozgalmakkal. II. ..". 1. A KISZ politikai nevelő munkájában és annak eredményességében rendkívül fontos szerepe van a fiatalok marxista—leninista képzésének. Biztosítsuk, hogy a budapesti KISZszervezetek politikai oktató munkájának tartalmi színvonala tovább emelkedjék, hogy új formák és módszerek honosodjanak meg. Érjük el, hogy egy oktatási évben legalább 58 000 üzemi, intézményi fiatal vegyen részt a szervezett politikai oktatás valamilyen formájában. Fordítsunk nagyobb gondot a politikai képzés színvonalának jelentős emelésére, a középiskolai és ipari tanuló KISZ-szervezetekben. A tanintézetekben elsősorban nem a jelenlegi 76 százalékos politikai oktatási részvétel további bővítésén, hanem a képzés vonzóbbá, hatékonyabbá tételén szükséges munkálkodni. Ebben M töltsenek be jelentősebb szerepet a világnézeti és társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozó szakkörök is. 2. A fiatalok közötti politikai meggyőző tevékenység minden KISZ-aktivista rendszeres és állandó feladata. Fontos, hogy az ifjúság szocialista meggyőződését a nemzetközi élet és a belpolitika aktuális eseményein, tényein, elvi kérdésein keresztül is formáljuk, erősítsük. Lényeges, hogy a népgazdaság, az üzem műszaki termelési feladatainak lelkiismeretes teljesítését, a termelési nehézségek leküzdését, mint a politikai meggyőző munka szerves részét, központi feladatuknak tekintsék a KlSZ-szervezetek. Az ifjúság szocialista erkölcsi magatartásának fejlesztése, a szocialista erkölcs normáinak és követelményeinek szokássá alakítása ugyancsak képezze a politikai meggyőző tevékenységünk szerves részét. E mindennapos jelentkező feladatok megvalósításához jobban használjuk fel a KISZ-taggyűléseket, az ifjúsági termelési mozgalmakat, az ifjúság kulturális és klubszerű összejöveteleit, a sportrendezvényeket, az oktatási köröket. és minden más lehetőséget. A fiatalok közötti politikai felvilágosító munka végzésében, a szocialista magatartás fejlesztésében példaadó szerepet kell betöltenie a KISZ-vezetőségek titkárainak és tagjainak, az ifjúsági brigádvezetőknek, a KISZ-propagandistáknak, a KISZ-csoport vezetőknek, a kultúr- és sportcsoportok vezetőségeinek és az ifjúsági klubok vezetőinek. 3. A KISZ budapesti és kerületi bizottságai a KISZ-szervezetek a jelentős politikai évfordulók és események eszméi jegyében végezzék sokirányú politikai, termelési, művelődési, kulturális, sport és szórakozási tevékenységüket. Ezek megvalósítása során összpontosítsák Budapesten a KISZ, az ifjúság erőfeszítéseit és ugyanakkor segítsék elő a helyi öntevékenység SZAGOS L£VÖ minél sokoldalúbb kibontakozását. Ilyen jelentős politikai évfordulók és események: 1965ben hazánk és fővárosunk felszabadulásának 20. évfordulója, a IX. Világifjúsági Találkozó megrendezése, 1966-ban a III. ötéves népgazdasági tervünk beindítása, 1967-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója, a KISZ újjászervezésének 10. évfordulója, 1968-ban a KMP és a kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 50. évfordulója, a X. Világifjúsági Találkozó megrendezése. Ezen évfordulók eszméi és tennivalói jegyében rendezzük meg évenként rendszeresen sokszínű és változatos programmal a Budapesti Ifjúsági Napokat és kétévenként a Farkashegyi Ifjúsági Találkozót. 4. Változatlanul jelentős feladatunk, hogy a dolgozó fiatalok nagyszámban tanuljanak az állami oktatás esti- és levelező tagozatain. Érjük el, hogy három év alatt, 1967 végéig Budapesten további 30 százalékkal, 40 000 főre emelkedjék az állami felnőtt oktatásban résztvevő fiatalok száma. Sokoldalú segítséggel gátoljuk meg az esti- és levelező oktatásban részt vevő fiatalok menetközbeni lemorzsolódását. Tegyünk jelentős erőfeszítéseket, hogy tovább csökkenjen a VIII általános iskolát el nem végzettek száma. 1967 végéig érjük el, hogy Budapesten a KISZ-tagságnak legalább a 96 százaléka rendelkezzék a VIII általános iskolai végzettséggel, a jelenlegi 94,1 százalékkal szemben. Kérjük a Fővárosi Tanácsot, hogy a középfokú felnőttoktatásban kísérletképpen indítson be ifjúsági osztályokat is, s ha ezek hasznosnak bizonyulnak, úgy tegye általánossá. 5. A KISZ-bizottságok és szervezetek fordítsanak nagy gondot a kötetlenebb, tömeges művelődési formák fejlesztésére, változatosabbá, érdekesebbé tételére. Érjük el, hogy Budapesten oktatási évenként legalább 35 000 dolgozó és tanuló fiatal vegyen részt az ifjúsági-, munkás- és diákakadémiákon. Ennek keretében nagyobb figyelmet fordítsanak a fiatalokat leginkább foglalkoztató kérdések megvitatására, a műszaki, természettudományos és a művészeti ismeretterjesztésre is. Filmvetítésekkel, művészegyüttesek és szólisták alkalmazásával, az előadásokat követő klubszerű összejövetelekkel és más módszerekkel tegyük vonzóbbá az ifjúsági akadémiákat. Törekedjünk arra, hogy az üzemekben és intézményekben — ahol erre igény és lehetőség mutatkozik — létrejöjjenek főként tudományos, műszaki, technikai és művészeti kérdésekkel foglalkozó szakkörök. 6. A fiatalok eszmei-ideológiai felfogásában, kulturális, művészi ízlésének fejlesztésében rendkívül jelentős szerepe van az irodalomnak, a filmnek és a televíziónak. Fontos, hogy a KISZ-bizottságok és szervezetek határozottabban álljanak a szocialista törekvésű irodalmi, művészi alkotások mellé és sokoldalúbban nép41