MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964
1964-08-03 177. öe. - 1964_VB 177/74
s>& o^ 1 - 4 ki a mozgalomban rejlő lehetőségeket, a kezdeményezőkészséget, Kifogásolták, hogy az átszervezés során, de'máskor is, sokszor indokolatlanul szétszedik a brigádokat. Gyakran nem részesülnek kellő megbecsülésben, Néhol hátrányos anyagi helyzetbe kerülnek, mert a rosszabbul fizető munkákat kapják meg azon a cimen, hogy öntudatosak. Kérték, hogy a gazdasági és szakszervezeti vezetés biztositsa a végzett munka arányában anyagi elismerésüket is. Egy-két esetben indokolatlan anyagi igénnyel is felléptek, - az általuk elért önköltség csökkentés, bérmegtakarítás, stb, bizonyos hányadát kérték. Több helyen erősen kifogásolták, a rossz munkakörülményeket. Pl, Budapesti Harisnyagyár egyik brigádvezetője elmondta, hogy a nagy meleg miatt nagyon nehéz a munka, csökkenti a teljesítményeket és rontja a termékek minőségét, A RAVILL egyik rakodó brigádvezetoje szóvá tette, hogy feladataik évről-évre nőnek, de minimális gépesitás sincs, a rakodásna! brigádja csak emberfeletti fizikai erőfeszítéssel képes feladatát ellátni. A vitában résztvevők a gazdasági feladatok mellett kitértek a tanulás, a művelődés, az együttélés terén elért eredményekre, hiányosságokra. Megállapíthatók hiányosságok a feltételek biztosításánál, a tudatos, átgondolt irányitásnál, Plr nem mérik fel a brigádtagok egyéni, művelődési szükségleteit, gyakran nem biztosítják a tanuláshoz szükséges megfelelő műszakbeosztást. Felléptek azok ellen, akik még mindig csak a "kollektív" megmozdulásokban látják a kulturális fejlődés lényegét. Sok tanácskozáson bírálták a gazdasági, a szakszervezeti vezetést, mert nem ellenőrzik, értékelik rendszeresen a brigádok munkáját, valamint azért is ? hogy egyes helyeken még mindig nem a termelési tanácskozás dönt a cimek odaítéléséről, A vita folyamán a brigádvezetők több hasznos javaslatot is tettek. Többek között javasolták az anyagellátás rendszerének felülvizsgálását, az ujitási rendelet megváltoztatását, a többmüszakos oktatás megszervezését, a szakmai továbbképzés perspektivikus kidolgozását, különböző vállalatoknál, szerveknél dolgozókból /ipar. külkereskedelem, gyártó, kutató, tervező, kivitelező/ komplex brigádok alakítását,- tapasztalatcserék szervezését, stb. Sokan javasolták s hogy a ./. Tf< ^