MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-06-03 147. öe. - 1963_VB 147/10
I - 4 - ORSZÁGOS LEVŐIM vagy kalapácsot üzletben ne vegyen/ - s hogy ezekben menynyiben van fejlődés, ugy hiszem, ilyen konkrét formában felmérni most nagyon nehéz lenne. De ugy hiszem, hogy egy sor területen, ahol a munka jellege megváltozott, ezekben az aprónak tűnő - néha visszásságokat keltő - kérdésekben is talán már előre jutottunk. Konkrétan: megnézettük, hogyan értékelik az elvtársak a Kőbányai Gyógyszergyárat. Itt régebben hosszú időn keresztül problémát okozott, hogy ilyen vagy olyan gyógyszerek nagy mennyiségben tűntek el, hordta boldog, boldogtalan. Ez a tablettázó gyáregységben elég komoly gondot okozott. Elmondják az elvtársak, hogy ma a legritkább esetben hallanak olyanról, hogy valaki ilyen vagy olyan mértékben hordja a gyógyszert. Megszaporodott viszont azok száma, akik bizonyos speciális gyógyszerkészítmények beszerzéséért a gazdasági vezetőkhöz fordulnak, a legálisan próbálják azt megszerezni. A gazdasági vezetés megértő rendelkezése folytán erre van is lehetőség. Az Egyesült Izzóban, ahol a munkafeltételek megváltoztak, szintén nagy mértékű javulás következett be. Ugy hiszem, hogy a két dolgot nekünk a jövőben jobban együtt kellene kezelni: egyrészt az anyagi lehetőség határán belül a termelés feltételeinek megteremtése, amely nem idéz elő kisértést, másrészt fokozottabb ráhatás a dolgozók minél nagyobb tömegeire. A kettő együtt hozhat kellő eredményt. A jelentésben felvetik az elvtársak a tömegszervezetek, társadalmi szervezetek fokozottabb tevékenységét. Gondolom, ezen túlmenően nagyobb figyelmet kellene forditani - konkrétan abban a tárgyalásban, amit Gőtz elvtársak javasolnak - a gazdasági vezetés felé. A gazdasági vezetés fokozottabb felelősségét, a műszaki-technikai feltételek megteremtését jobban kihangsúlyozni. A társadalmi biróságokon, a munkaversenyen, általában a nevelőmunkán keresztül a szakszervezeteket és az üzemben levő egyéb szerveket komoly erkölcsi felelősség terheli azért, hogy az adott üzemben milyen a társadalmi tulajdon védelme, milyen a dolgozókra való ráhatás. Élesebben kellene megfogalmazni - legalább ugy, mint a szakszervezeteknél a gazdasági vezető szervek felelősségét a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme érdekében. Igaz, hogy ma még sok feltétel hiányzik, de odáig nem szabad eljutni, hogy társadalmi vagy egyéb aktivák próbálják pótolni a gazdasági vezetés tevékenységét /motozás, társadalmi ellenőrzés stb./ A mozgalmat a politikai és erkölcsi keretekből nem emelhetjük ki ilyen jellegű területre. Ez rendkívül komoly visszatetszést kelthet a dolgozók körében. Szt a gazdasági vezetés részéről szervezett társadalmi ellenőrzéssel meg lehet oldani, de a magunk részéről ilyen helyzetet nem tudnánk elfogadni. Következő probléma az üzemi társadalmi biróságok működésével kapcsolatos perspektiva* A közelmúltban vizsgáltuk ezt a kérdést. Az első két hónap tapasztalatai alapján nem valami kedvező a kép. Ugy néz ki, hogy nem nagyon sikerült előre jutnunk a társadalmi birósági ügyek kiválasztásánál. Nem nagyon sikerült a társadalmi birósági ügyeknek megnyugtató, a tömegek számára is elfogadható jelleggel való /o