MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-01-07 138. öe. - 1963_VB 138/8

ORSZÁGOS UsVi&f^g I !•/ "Vita-anyag a béren kivüli anyagi ösztönzők hatékonyságáról. Előadó^ Kovács Béla elvtárs. Gáspár elvtárs; Üdvözlöm a megjelent elvtársakat. Van-e észrevétel a a napirendekkel kapcsolatban? Egyhangúlag elfogadják a napirendeket. Egy kiegészités van: Kelemen et. a Főv.Tanács elnökhegyettese beszámol a főváros ut- és közlekedési helyzetéről. Kovács elvtársnak az általa készített anyaghoz van-e kiegészítenivalója? Kovács elvtárs: Nincs. Gáspár elvtárs: Kinek van kérdése, észrevétele? Készei elvtárs: Nagyon kdmoly munkának tekintem az anyagot, a jelentős kérdésekre ráirányítja a figyelmet. Az anyagi ösztönzés néhány problémájával ténylegesen ugy foglalkozik, hogy a jelenlegi gyakorlat alapján mennyi- , ben tudunk érvényt szerezni az alapjaiban helytálló központi rendelkezéseknek. Egy dolgot vetnék fel: a prémiumot béren kivüli tényezőnek szerepeltetjük. Á prémiumot az üzemekben fizetéskiegészitonek tekintik és ezen már hosszú évek óta megtett erőfeszítések dacára sem tudtunk változtatni. A premizálás kérdését külön témaként kellene megbeszélni. A helyes prémiumrendelet problémája, hogy túlzott önállóságot ad a vállalatok részére.^ Ha összehasonlítjuk a prémiumalapokat és a nyereségrészesedést, összhangot biztositó gyakorlati tevékenységet elősegítő módszer nem tapasztalható a vállalatoknál, sőt ellentétes tendenciát eredményez. A prémiummal - mint ösztönző tényezővel - kapcsolatban véleményünk, hogy összvolumenében nem alkalmas az ösztönzésre, de az utóbbi években a nyereségrészesedés összvolumenében beállott csökkenés következtében a nyereségrészesedés kifizetése kezdi elveszteni jelentőségét. A gazdasági vezetők elsősorban a prémiumra függesztik szemüket és kevésbé a nyereségrészesedésre. Néhány területen alkalmaznak különböző differenciált módszereket, megértették a rendelet lényegét. Feladatunk, hogy az állami szerv vekkel együttműködve a helyes módszereket ismertté tegyük. Bonyolult probléma a prémiumnak egyes területeken való alkalmazása, összhangba hozása. Konkrétabban kellene intézkedni, h&gy a célprémiumot, vagy részét csak a műszaki fejlesztés érdekében lehessen felhasználni. A prémiumszabályzat és a műszaki fejlesztési tervek összhangja terén igen komoly éltérést tapasztalunk. A vállalatoknál a kollektiv érdekeltség az exporttervekkel kapcsolatban nem jut érvényre az egyéni érdekeltséggel szemben. Felmerült - ez ügyben konzultációt is folytattunk hogy az igazgató, főmérnök és főkönyvelő premizálását felül kell vizsgálni. Évek óta nem tudjuk az egyéni és a népgazdasági érdekeltség közötti összhangot magasabb szinvonalra emelni. Konkrétan arra gondolunk, hogy a prémiumrészüket tökéletesíteni kellene. Egy igazgatónak pl. havi 4 ezer forintos fizetése van, a prémiuma 1 havi fizetése, /az évi bér 2o %-a premizálható/ igy tehát a negyedévi prémiumra megy