MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-05-13 146. öe. - 1963_VB 146/74

*,,'•"'• OKSZÁGOS LEVÉLTÁR Az alapbérek elégtelenségén tul a legtöbb elégedetlenséget az okozza, no

3T egyedül a pedagógus pályán nincs arányban a "túlmunka díjazása az alapbérrel. A főváros általános- és MM hatóságu középiskoláiban 1962 novemberében 1245.000 túlórát adtak le a tanárok helyettesítendő /betegség, szakos-hiány, egyéb ok/ társaik munkájának pótlásaként. A kereken 1.24o pedagógus teljes havi óraszámának megfelelő munkáért 1,224.000.-Ft-ot kaptak túlóradíjként. 1.24o helyettesitett társuk havi illetménye azonban /35 éves főisk., ill. egyetemet végzett pedagógus fizetését alrpnl véve/ 2,066.000.-Ft lett volna. A megtakarítás egyetlen hónapban kb. 842*000.-Ft. Nem tartjuk erkölcsösnek azt, hogy a tulmunkáztatás megtakarítással járjon, a túlmunkát vállalók pedig, - akiknek alapbérük alacsony, heti !-ötélező óraszámuk pedig magas, - ne kapják meg a munkában pótolt társaik bérének az ellátott tanórákra eső hányadát. Méltánylandó kérés, hogy a felnőttoktatással kapcsolatosan végzett túlmunka dijazása számítson be a nyugdijalapba éppúgy, mint a rendeskoruak iskolájában végzett túlmunka dija. L pedagógusok jelentős része egyrészt oktatási érdekből, másrészt keresetük kiegészítéseképpen túlmunkát vállal a nappali', vagy esti levelező tagozatokon. /Nagyobb mértékben középiskolákba^ és zömmel a férfi pedagógusok./ E rétegnél a fizetés ós a tényleges jövedelem bizonyos különbséget mutat. Van azonban a pedagógusoknak egy rétege, amely nem tudja keresetét megnövelni a tulmunkazúasal sem, - az óvónők és tanítók elsősorban. Az ő anyagi gondjaik a logr.yomasztóbbak, hiszen alapbérük is legalacsonyabb. A bérezéssel kapcsolatban meglévő problémák megoldását csak egy átfogó, az ellentmondásokat feloldó bérrendezés hozhatja. Az eddigi bérrendezések a rendelkezésre álló összegek korlátozottsága folytán főleg az alapbér emelésére törekedtek, de kénytelenségből meghagyták, sőt bizonyos esetekben tágították a belső bérfeszültségeket /alapbér - túlóradíjak között, alapbér és vezetői pótlékok között/. Mivel több fontos probléma megoldása vált halaszthatatlonná az alapbérek, emelésén kivül, s ezekhez együttesen igen nagyösszngü béralapemelós volna szükséges ha e 3rszerre akarnánk végrehajtani, a következőket javasoljuk: szülessék a pedagógusok bérrendezésére vonatkozólag, egy, a bérstruktúra egészére kiható keretrendelet

, amelyet részletekben meghatározott ütemben kellene végrehajtani, időben elosztva ezzel a népgazdaságot érintő terheket, de a pedagógusok számára megnyugtatóan kinyilvánítva az átfogó rendelkezés szándékát, és pontos tervét. Az oktatási intézmények tártai ti munkáját nagymértékben befolyásolják a pedagógus ok. lakáskörülménye i is, civel a pedagógus lakása egyúttal munkahelye is. Az elmúlt tanévi statisztikai felmérés sredményéből megállapítható, hegy a 37. 1 ,