MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-04-29 145. öe. - 1963_VB 145/9

- 3 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Ugyancsak figyelembevették a palotai tanács javaslatát és üzlethálózatot kap Rákospalota. Ez az első alkalom, hogy olyan összeggel rendelkezik a Tanács, hogy figyelembe tudja venni a javaslatokat. Lényegében szavalni a de;: '.iáról ós arról „eszelni és általánosan ismételni, hog,v növelni teli a demokratizmust és ez csak ilyen módon érvényesül, és annak nem megteremteni a gazdasági alapját, hogy a tanács önállóan rendelkezzen anyagi eszközökkel, ez olyan ellentmond: st szül, hogy mi szavakban mondjuk, de a gyakorlatban nem tudjuk végrehajtani, hogy tovább tudjunk menni* a pénzügyi és gazdálkodási területet vizsgáltuk, hogy itt hogy néz ki a szaktárcák és a pénzügyi osztál csoiata; milyen problémákat vetnek fel az elvtársak. - Itt csak a leglényegesebb kérdéseket vettük elő. Három téma van, amin változtatni, javitani kell. Az egyik az éves költségvetés és városfejlesztési tervnél jelentkezik. A yja jóvá a Sanácsok évi költse vetését, utána hagyja jóvá a Tanács, mint álhatalmi szervé A Pénzügyminisztérium figyelmen kivül hagyja ezt .... [változtatja a költségvetésben szereplő tételeket; más lét ek valósuknak meg, úgyhogy az évi zárszámadásnál előáll az a helyzet, hogy tulajdonképpen nem azt a tervet hajtja végre a Tanács, amit a Tanács testülete elfogadott, hanem sok esetben egészen más létesítmények születnek és egy sor létesíty, amd tervezve volt, nem valósul meg azért, mert a Pénzügyiaínisztérium mint i -járca átirányítja, vagy megszüntet bizonyos beruházásokat éi h lyette >kat javasol. Biztosítani kellene, hogy a szakfelügyeleti szerv a Pénzügyminisztérium ne módosíthassa az elfödött költségvetési tervetMásik ilyen 1 :es kérdés: ez a községfejlesztési alapnak a kérdése.Ez azért olyan lényeges, mert a községfejlesztési alap - amivel teljesen önállóan rendelkezik a Tanács - a báré tói függ, úgy a Fővárosi, mint a kerületi tanácsok. A községfejlesztési alapot a osztja fel. Itt az irányzat az, hogy a községfejlesztési alap forrásait állandóan csökkenti a Pénzügy minisztérium és általában a kormányzat. Erre azért lényeges felfigyelni, mert tulajdonképpen ez a gazdasági alapja a tanács tömegkapcsolataLuak, mert ebből fedezik a lakosság által•javasolt kisebb-nagyobb létesítmények létrehozását, l-l. út javít', , üzlethálózat fejlesztése, kibővitése, vagy orvosi rendelő építése, stb. stb. Ha ez csökkenő tendenciát mutat, akkor tulajdonképpen csökkentjük a Tanács tö] 3 caolatat, mert a jövőben, ha a lakosság javasol valamit, mindig kevesebb lehetőség áll rendelkezésre ehhe; . A bevételi forrásokat csökitikj aai azt jelenti, hogy az adóbevételek csökkentanácsnál, mert ez a forrása a kozségfejlesztési alapé és ... vállalati többletnyereséget lekapcsolta a Pénzügyminisztérium es a Tanács állami dotációt kap helyette. 3