MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-04-18 144. öe. - 1963_VB 144/22

Készei Károly elvtárs; ORSZÁGOS LEVÉLTÁ* Többször is konzultáltunk ebben a kérdésben. Egyetlen olyan tömegszervezet vagyunk, amelynek területi szervei kerületi vonatkozásban nincsenek. Egyes szakmai bizottságok keresik a kapcsolatokat és bizonyos mértékig ki is alakítják. Például a, Vasas súlypontként kezeli a XIII., XI. kerületet, az Élelmezés a IX. kerületet, stb.A szakmai bizottságok fenntartása a jelenlegi formában - jogkörrel és hatáskörrel - nem látszik észszerűnek. Mindenesetre a kongresszus után ezt el kell döteni. Pel fog merülni a kerületi pártbizottságok részéről bizonyos szakszervezeti partner kérdése. Ugy hiszem, hogy - bár a PTO részéről eddig is nagy figyelmet fordítottak az egyes szakmai szervezetek fel é ebben a konstrukcióban fokozott mértékben kerül elő az egyes osztályoknak munkabizottságok funkcionális kapcsolatának erősítése az adott szakmai szakszervezetek felé. Ezt csak általánosságban tudjuk meghatározni. Például a kereskedelemnek ne csak az legyen a gondja Budapesten, hogy ott a dolgozók emelnek-e 2o kilón felüli ?sákot, vagy nem, hanem vállaljanak nagyobb szerepet a főváros ellátásának kérdésében; szakszervezeti és várospolitikai kádereket is kisérjenek figyelemmel, sőt előző viták tanulságai alapján nem árt, ha bizonyos össz-szakmai érdekek, várospolitikai érdekek tükrében tűzik napirendre, és akkor ezek a sokszor öncálú érdekvédelmi jellegű tevékenység ki is szélesedne. A társadalmi tevékenység irányítása, kialakítása, az önállóság legmesszebbmenő biztosítása úgy a tömegszervezet, mint a szakszervezet részére a tartalmasabb munka mellett fokozottabb felelősséget követel meg. És itt egyetértek azzal, amit Gáspár elvtárs elöljáróban mondott, hogy itt bizonyos mértékig tapasztalható - ez a mi területünkön is új - a párt általános fegyelmében elég komoly mértékű változások történtek az önállóság és egyehek következtében, de ma a felelősség mértéke azért a gyakorlati végrehajtással kapcsolatosan egy sor területen nem úgy jelentkezik. Ha most megfelelő előkészités nélkül ezekben a tartalmai kérdésekben tényleg előbbre akarunk jutni, akkor ezzel párhuzamosan a fokozottabb felelősséget a jövőre vonatkozóan ebben a kérdésben is feltétlenül fel kell vetni, érvényre kell juttatni. Kiss elvtárssal is többször beszélgettünk ezekről a kérdésekről. Ha az ember a felelősség fonalát végigpergeti, el kezd gondolkozni azon, hogy miért is felelős egy adott üzem ^szakszervezeti bizottsága a felmerült konkrét problémával kapcsolatosan. A 4. oldal 2. pontja: a munkabizottságok fő feladatainál úgy hiszem, hogy a tartalmi tevékenységben bizonyos mértékig épp az instruálás uj tartalmával kapcsolatosan, ennek a tevékenységnek biztositani kell a tapasztalatok általánosítását, terjesztését is. A munkabizottságok nyújtotta lehetőségeket ki kell használni azért abból a szempontból, hogy itt az értékes tapasztalatok széleskörű érvényre juttatását biztositsuk. Baj azért vetném fel, mert a tapasztalatcsere azért a munkastílus és egyéb szempontból szintén szükségessé tenné egy ilyen helyzetben anélkül, hogy itt dogmatikusan megkövetelnénk bizonyos tapasztalatok alkalmazását. A 2. pontnál felmerül az a gondolat, hogynem volna-e szükséges egy pontban meghatározni a tömegszervezetek, íz