MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-03-18 143. öe. - 1963_VB 143/66

' 2* jOaSZLiGOSUEvi elsődlegesen kellett figyelembe venni. E sajátságok határozták meg azt, hogy az átszervezéseknél alapelvként a profilgazda szerepét érvénycsitettük, amelynek alapján egy-egy tröszt, vagy országos vállalat egy-egy iparág valamennyi termelő- és irányitó egységét egy vállalatba, vagy egy- trösztbe tömöríti. Általános elvként alkalmaztuk azt is, hogy az irányitás közelebb korüljön a termeléshez és ahol a lehetőségek azt biztosítják, egy-egy nagy termelő bázisra épüljön fél az irányító szerv. Továbbá azt az elvet, hogy az adott terület bonyolultsága és lehetőségei figyelembevételével az átszervezés egy lépcsőben valósuljon meg.

r „z -Élelmezésügyi Minisztérium Pártbizottsága az átszervezési munkákban kezdetétől tevékenyen résztvett. Egyrészt a pártbizottság titkára rendszeresen résztvett az átszervezési bizottsági üléseken, másrészt az alapszervezetek rendszeres tájékoztatást kaptak az átszervezés elvi, gyakorlati,végrehajtásának problémájáról. Az átszervezés kezdeti időszakában a minisztérium pártszervezetében és a gazdasági vezetésben-is voltak olyan helytelen nézetek, amelyek az átszervezési munkát nehezítették* Többek között voltak olyan nézetek, hogy túlságosan jól mennek a dolgok, mi szervező nemzet vagyunk, legolcsóbb irányítás az iparigazgatóság. A pártszervezetnek ebben az időszakban fő feladata volt a párthatározat magyarázása és megértetése és csak ezután "- amikor e helyjelen nézetek felszámolásra kerültek — sikerült az átszervezési munkának lendületet adni. ,.,-. A Minisztériumon kívül,' az átszervezéssel érintett vállalatok részéről is erőteljes ellenállás volt. Ez döntően a vállalati önállóság megszűnéséből fakadt és leggyakrabban a vezc-tőállásuak személyi problémái körül mozogtak., Az ilyen ellenállások hatása volt, hogy pl. a söripar átszervezése során nem tudták biztosítani a központi akarat érvényesülését, sőt a koncentrálások helyett széleskörű decentralizálást hajtottak végre. Pl. a Kőbányai Sörgyár Vállalatból az átszervezés után 7 önálló telepet alakítottak. A központi irányító szerv funkcionális osztályainak nem volt a gyáregységek felé közvetlen utasítási jogköre,. Ez nehézkes, többlépcsős, szótfolyó szervezetet eredményezett. E hiányosságokat a tárca még 1961/62-ben felszámolta és az itt szerzett tanulságokat a további átszervezéseknél érvényesítette. (60 - 3 -