MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-01-07 138. öe. - 1963_VB 138/36
ORSZÁGOS LEVÉLTÁtt Az anyagi és mondhatjuk az erkölcsi ösztönzés gyakorlatának problémája, hogy nem tudják megfelelően elbírálni az egyes feladatokban rejlő műszaki és tudományos értéket.Ez a körülmény, - amellett,hogy az alkotókészség kibontakozását is zavarja - nem egyszer az ösztönzés realitását, igazságosságát vonja kétségbe. * • &» A nyereségrészesedési rendszer bevezetésére 1937.-ben került s or, illetve jelenlegi módosí tott 5 éves rendszerére 1961.ben.Alkalmazása helyesnek bizonyult; az elmúlt években eredményes_eszköze volt gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításának.A nyereségrészesedési rendszer hatékonysága azonban tö bb okból csökken t. A nyereségrészesedési rendszernek néhány olyan uj, kedvező vonása van, amely a többi ösztönző formáknál még nem volt tapasztalható: a./ Igen szélesen alkalmazott rendszer lényegében az egész vál lala ti kollektivárakiterjeö..Egyetlen igazán kollektiv ösztönző. b./ Általános jellegén tul, különösen hatékonnyá az teszi,hogy az e gész kollektíva erejét egy közös, szintetikus cél eléré sére, a gazdaságosság javítására összpontosítja. c./ Egységes érdekből fakadó, egységes szemlélet et alak it ki,mely alkalmas arra,ho gy fejlessze a vállalat i do lgozók szociali sta tudatát.A nyereségrészesedés alkalmas arra,hogy az ^gy^j- &a4bftfc»3fi és a közös tul ajdon érdeke ine k egységét szemléltess e, tudatossá "tegyej mert a vállalat gazdálkodásának egészében teszi érdekeltté a dolgozókat.A munka szerinti elosztás elve ugyanis a dolgozót csak konkrét munkájában, mint munkavállalót teszi érdekeltté, függetlenül a vállalati eredménytől. A nyereségrészesedés jelentősen növelte.a vállalati vezetők felelősőségét, elsős orba n az üzem d olgozói felé.A dolgozók ; ' elvárják'^hogy a vállalat a lehető legnagyobb eredményt érje el.Ennek érdekében igen nagy nyomás érvényeriül a vezetők felé.Ez a nyomás gyakran helytelen irányba is tereli a vezetőket, A nyereségrészesedési rendszer a vállalatok anyagi érdekeltségét az előző időszakhoz / az.u.n. bázishoz/ v iszonyítva elért többletnyereséghez kötötte,ez _gzükségszerüen több kedvezőt len je lenség okává "váltó ~