MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/65

/ ORSZÁGOS L£VÉU2 Véleményünk szerint a származási kategóriák eltörlése egyáltalán nem zárja ki - sőt igényli -, hogy a felvételeknél, a jelölt .jelenlegi q;sz. tályhelyzetét körültekintően figyelembe vegyük. A politikai és erkölcsi mérce azt jelenti, hogy megismerjük a jelölt társadalmi rendünkhöz való hűségét, társadalmi aktivitását és a szocialista erkölcs normáinak ismeretét, illetve megtartását. Emellett azt is jelenti, hogy a tényleges fizikai munkások és parasztok gyermekei tá

r

sadalmunkban elfoglalt helyüknek megfelelő súllyal vegyenek részt a felsőfokú képzésben.Ezért szem előtt kell tartanunk mindazokat a mozzanatokat, amelyek tehetségük kibontakozását még ma is jelentős mértékben gátolják. Az elbírálásnak csak ez a rendje lehet erkölcsös. a./ A budapesti egyetemek és főiskolák nappali hallgatóinak létszáma az elmúlt évek során a következőképpen alakult: Tanév hal lg. száma munkás-par. • <fo u • i • •• - • I ' • - - -- - — - • • | • - — - ••• - • •• 1955/56 18.520 9*953 53»7 1960/61 16.235 7.883 • 48.5 1961/62 18.388 8.678 47.2 1962/63 20.998 9.365 44.6 A munkás és parasztfiatalok felvételének csökkenő tendenciája olyan körülmények között jött létre, amikor egy részüket gyengébb felvételi eredmény mellett is felvettük. A többi kategóriákból többnyire csak az egészen jó képességűek felvételére került sor. Ha csak a tehetség, illetve a felvételi vizsgán elért pontszám alapján döntöttek volna e tanévben pl. a Budapesti Műszaki Egyetemen, akkor a felvett munkás és paraszt fiatalok arányszáma 45-3 fo-ról 21.7 $-ra zuhant volna. b./ Az egyetemre jelentkezők életkörülményeiben, tanulási feltételeiben ma még jelentős eltérések vannak. Emiatt a munkás és paraszt fiatalok eleve hátrányos helyzetből indulnak. Ennek főbb vonásai: - a szűkösebb anyagi helyzet, gyakran kedvezőtlenebb lakásviszonyok, a szülők alacsonyabb kulturális szinvocala megneheziti e fiatalok képességeinek a kibontakozását; - e családok többsége nem ragaszkodik ahhoz, hogy tehetséges gyermekeik tanulmányaikat felső fokon fejezzék be; - az egyetemi tandij, a kevés kollégiumi férőhely, az alacsony ösztöndij nehezen vállalható anyagi terheket jelent;