MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/30
ORSZÁGOS LE\ fO > K atona Imre e lvtárs: • • i i • ••• iiA Megjegyzések s felsőoktatási intézmények felvételi rendszerének továbbfejlesztésére cimü anyagot ha végigolvassa az ember, azt gondolom vitaanyagként helyesen veti fel a problémákat, ami a felvételi rendszerünknek a korrigálására vonatkozik. Ennek azonban van egy másik oldala is. Az, hogy a kongresszusi határozatok ismertetése, majd megelőzően a kongresszusi irányelvek ismertetésénél rendkivül komoly ké politikai kérdésként vetődött fel a párttagság körében és éppen ez az a kérdés, ahol a párttagság bizonyos része oppozicióba jutott a párt kongresszusi irányelveivel kapcsolatban. Ha ezt igy vetjük fel, akkor azt gondolom, hogy az anyaghoz ha észrevételeket teszünk, az elkészitendő haíírozatokhoz szükséges, nagyon alapos, aláhúzza, hogy a párttagság egy része úgy vetette fel, úgy látta, hogy ez a határozat nem időszerű, nem látja biztositva a munkás-paraszt gyerekeknek a megfelelő továbbképzését, mert azok hátrányban vannak, stb. Erre mi a következő választ adtuk: Elvtársak, ez annak a határozatnak egy másik része, amely úgy szól,^ hogy nem mechanikusan kell alkalmazni a korlátozást, azért a munkásszarmazásu gyerek, aki jól tanul, meg kell aé kapja azt a bizonyos pluszt. Erre megnyugodtak és azt mondták, majd meglátjuk. Véleményem szerint azon túl, hogy hány százalék jut az egyetemre, rendkívül na_;;y, döntő jelentősége van, hogy a vállalatok vezetői milyen konkrét intézkedéseket, vagy határozatokat hoznak anyagi, szociális és nevelési szempontból. Ebben látom az ösztöndijaktól kezdve a kollégiumokig a kérdést, mert ezt a közvélemény várja. Tudniillik ennek a határozatnak abban is jelentősége van, hogy bizonyos alapvető elméleti kérdésnek a megértését fogja elősegiteni a párttagság körében. Ez az egyik része. A másik rész, hogy az irányelvek vitája során az is kijött - inkább pártonkívüli részeknél - és ez egy bizonyos vitának a korrigálása ez a határozat és ez adva van, mert ebből a két nézetből fakad a többi olyan megállapítás a felvételekkel kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy ennél a kongresszusi határozatnál nem lehet kétértelműséget csinálni,és nem lehet, hogy jó a határozat és mégis ezt csináljuk, de most más jelszó alatt, mint eddig csináltuk. Olyan kategóriákat válasszunk, amiben benne Han,a munkás-paraszt gjereknek bizonyos pulszt adjunk, amely társadalmi, családi helyzetüknél, anyagi helyzetüknél fogva minusban vannak. Még a szövegezésben se igy állitsuk fel a kategóriát, nanem úgy, hogy nagycsaládos,^ vagy rossz lakáshelyzete van, rosszf családi körülmények között lévő gyerekek segitésére helyezzük a fő súlyt az iskolában. Ka kimondtuk azt| hogy nincs kategorizálás, akkor ne igy csináljuk, mert igy eltorzítjuk a párt határozatát. Azt gondolom ebben egyértelműséget kell teremteni. A kategóriákat válasszuk meg úgy, hogy abban benne legyen az olyan munkás-paraszt gyerekek segitése. Én szükségét látom aunak, hogy ez a helyes, ez jó határozat magyarázása, megértetése nem megy egyik napról a m s ikra. És azt goncüLom, éveken keresztül kell gyúrni, helyes vonalat vinni, hogy megértsék a különböző intézmények, ezért átmeneti időszaki teendőket kell kidolgozni. Gondolom, hogy a kulturális osztály részéről elhangzott javaslatok alapján előbbre tudunk menni. Kétértelműséget ne csináljunk, mert az a legrosszabb.