MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/27

-3- • ^ Nagy Ricüárd elvtárs; Egyetértek Hantos elvtárssal a felvételi rendszer továbbfejlesz- . tése kérdésében. Az első dolog az, hogy a jelentés, a megjegyzéseknek, a kérdéseknek a többségét olyannak tartom, amely rendkívül bátran és olyan kérdéseket is felvetnek, amelyeket korábban, különösen a kongresszus előtt kevesen fogalmaztak meg. Egy dologra hivnám fel általában a figyelmet. A pártkongresszus által felvetett származás szerinti megitélések és a felvételi rendszer megváltaztatása kérdésében sokkal több a zavar, mint ahogy jelezve van. Rendkivül nagy viták vannak és nagy ellentmondások kerülnek felszinre, és ezért azt javasoljuk,elsősorban a megjegyzések az egész felvételi rendszer továbbfejlesztése anyagából azokat a vitás kérdéseket is kellene tová^bitani illetékes elvtársaknak, amelyek rendkivül nagy mennyiségbén és^mértékben szerepelnek, mert hasznos lenne, hogy a megfelelő állásfoglalásokat kialakitsák. Az anyagban szerepel az a megállapitás, hogy a BuJapesti Műszaki Egyetemen a felvett munkás és paraszt fiatalok arányszáma 21.7 %-va zuhant. A mi tapasztalatunk az,' hogy még kisebb a munkás-paraszt arány. A II. pont c./ pontja tartalmaz egy olyan megíllapitást, hogy "E feladatok jó elvégzésére minden üzemben hozzák létre az iskoláztatási bizottságot. Tagjai az üzemi párt, állami és tömegszervezetek megbizottjai legyének. Felelősségüket azáltal is növelni kell, hogy javaslataik az egyetemi felvételnél hangsúlyosabbá váljanak.

" Ez az égvilágán senkit nem kötelez, annak konkrét jelentősege nagyon ritkán van,csak olyan esetekoen, amikor az elvtársaknak a meg yőződése, hogy fokozottabban szükségük van javaslataikra, véleményükre. Nem azt mondom, hogy valamilyen értékrendet állitsanak fel, de hogy elolvassák a jellemzéseket, ami három soros -, enelyett tényleg meg kell követelni tőlük az alapos képet a gyerek politikai-erkölcsi magatartásáról. Ha figyelembevesszük^jobban a tömegszervezetek vélaményét, akkor ennek bizonyos nagyságrendet kell adni, hogy a felvétel eldöntésénél a küldő szervének is legyen valamilyen szerepe. Az 5. oldal b./ pontja megállapítja, hogy "

A középiskolai iskoláztatási bizottságok tevékenységét igényesebbé és felelősségteljesebbé kell tenni

." - Az érettségi szerintem sem indokolt. A gyerekek közül eok idegbajt, idegösszeroppanást kap, stb. az érettségi miatt. Az ifjúságunknak egy jelentős része nem olyan, amely azonnal talpraesetten tud reagálni bizonyos felvetett kérdésekre. A kevésbé SZÍVÓS természetű tanuló az, aki azonnal nem tud válaszolni. A 7. oldalon van egy megjegyzés, amivel általában egyetértek: "tanulmányi ösztöndijat csak a kitűnő, jeles és jó tanulmányi eredményű hallgató kapjon." A Műegyetemen sokkal nagyobb a követelmény, igy lényegesen alatta maradnak-más tagozatokhoz képest' - a kívánalmaknak. A műszaki karon agyon van gyúrva a gyerek, viszonylag kevesebb jól tanuló gyerek van, s azoknak is kellene adni ösztöndijat, mert akkor kiesik egy garnitúra ebből a juttatásból, illetve az egyetemről. A Műszaki Egyetemen erősen szorítják a gyerekeket. A tanulmányi ösztöndij - véleményem szerint - ne legyen ilyen merev itt. "Az üzemek az egyetemre küldés során - társadalmi ösztöndíjjal segitsék azokat a fiatalokat is, akik nem műszaki pályára kivannak felkészülni /pl. pedagógus/."Az igazgatónak nincs érdekeltsége abban, hogy valaki pedagógus legyen, ennek az ő termelési mutatójához semmi köze sincs. Minden amellett szól, hogy a munkások közül ne kerüljön ki pedagógus. Javaslom, hogy áiii*ebHak-£el~egy állapitsunk meg egy kvótát: tiz műszaki között egy pedagógus is- legyen. i