MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-07-01 149. öe. - 1963_VB 149/14
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR '/ A kerületi titkári értekezletek II. féléves napirendjeire javaslat. Előadó : Szatmári István elvtárs. Múlt héten a Titkárság az osztályvezetőkkel együttesen megvitatta a kerületi pártbizottságok második féléves munkatervével kapcsolatos tapasztalatokat. Ismert, hogy amikor a PB előtt legutóbb tárgyaltuk a kerületi pártbizottságok kialakításával kapcsolatos néhány módszerbeli változást, akkor többek között hangsúlyozta a PB, hogy erősíteni kell az egyöntetűséget a budapesti pártmozgalomban, és ezt az irányitás különböző módszereivel is elő kell segiteni. Ezt az egyöntetűséget kívántuk azzal biztositani, hogy a korábbitól eltérően már július elején a kerületek rendelkezésére bocsátottuk a Budapesti Pártbizottság munkatervét, mint irányadót, és ezt a célt szolgálta az is, hogy az elmúlt két hétben a Budapesti Pártbizottság titkárai és osztályvezetői leültek a kerületi titkárokkal és megbeszéltük, koordináltuk a kerületi pártbizottságok munkaterveit. Ennek a koordinációnak a tapasztalatai pozitívak, bár első alkalommal csináltuk, de többirányú eredményt és tapasztalatot is hozott. Az egyik: megállapítható volt, hogy azok a fő kérdések, amelyeket a Budapesti Pártbizottság munkatervében e félévre meghatároztunk, azok megtalálhatók a kerületi pártbizottságok munkaterveiben is; ugyanakkor azok a sajátosságok is, amelyek az egyes kerületekben jelentkeznek. Tehát a munkatervek lényege az azonos a Budapesti Pártbizottság által meghatározott témákkal. Viszont problémaként jelentkezett, hogy az egyöntetűség mellett az ütemezés nem mindig, nem minden esetben minden munkatervnél vagy témánál volt azonos a miénkkel. Például az oktatási reformmal kapcsolatos témák több kerületnél az év második felének végén jelentkeztek, amit kifogásultünk éppen azért, mert a PB már a múlt hónapra meghatározta a tennivalókat. Ügy véltük, nincs szükség külön kerületi elemzésekre, hanem arra, hogy minél előbb hozzákezdjünk a PB által e témában meghatározott feladatok végrehajtásához, tehát hozzuk előbbre a kerületekben is az ezzel kapcsolatos napirendet. A munkatervekben az azonosság mellett tapasztaltunk néhány olyan jelenséget is, amit szóvátettünk, aminek jórészét a kerületek most tanulmányozva már az átdolgozott munkatervekben figyelembe is vettek. Az egyik ilyen nagyon lényeges, hogy túlzsúfoltság jelentkezik a munkatervekben. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a pártbizottságok több kerületben sok ülést, sok napirenddel tartottak volna. Pl. a X-XVTI. kerületekben szinte havonta terveztek PB-ülést és 2-3 napirenddel. Ezen már változtattak az átdolgozás során. A különfélék között - a YB-üléseken - lényegében azonos nagyságrendű alnapirendek vannak, amely zsúfoltságot jelent nemcsak a választott testület, hanem az apparátus számára is. Másik ilyen lényeges megállapítás, hogy a munkatervekben még túl sok az általános jellegű napirend. Nem elég konkrétan fogják meg a különböző kérdéseket, illetve van bizonyos mechanikusság, áttétele a budapesti PB ülésein szereplő témáknak anélkül, hogy azt a kerület szintjén már konkrétabban közelitenék meg. Nagyon sok általános jellegű téma van a termeléssel összefüggésben, olyan napirendek, hogy a kerület üzemeinek féléves tervteljesitése valamikor novemberben, amikor mái" túl sokat nem használ az ügynek; továbbá különböző állami szocialista szövetkezeti ipar összekeverése és egy szinten való tárgyalása; még mindig nem eléggé mozgalmi oldalról közelitik Ak