MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962

1962-05-28 126. öe. - 1962_VB 126/64

tarvek és rajzok elkészítésével az újító vagy más személy külön díjazás melletti megbízását is lehetővé teszi., a visszaélések lehetősége miatt azonban a megbízást engedélyhez köti* Ezért a vizsgálat során csak kevés olyan esetet találtunk, amikor a rajzok vagy tervek elkészítésével magát az újítót bízták volna meg. Mégis feltűnő, hogy a Soroksári Textilipari Vállalatnál az uj szövődé építésénél a tervezést 'végső Könnyűipari Tervező Iroda dolgozói olyan ujitást nyújtottak be, .ahol csupán az Iroda által elvégzendő áttervezés költsége is kb. 7o.ooo«- Ft. lett volna. Ezt a kérdést tovább vizsgáljuk. A tervek és rajzok elkészítésénél visszaélés lehetőségét magában rejtő gyakorlatra bukkantunk a Csepeli Acélműben, Ennél a vállalatnál az ujitási javaslatok megvalósításához szükséges rajzdokumentációk elkészítésére az ujitási iroda, rajzolói dij fizetése mellett, megállapodást köt a vállalat egyes dolgozóival. Csakhogy a rajzok elkészítésében maguk az ujitási iroda dolgozói is résztvesznek és.1961-ben ilyen cimen összesen kb. l^.ooo*- Ft. munkadijat kaptak. így közvetve az ujitás elfogadásában érdekeltté váltak. Az újítások törvényes dí

j

azása nagyjelentőségű kérdési Ha az újító nem kapja meg az őt jogosan megillető dijat, az az egész mozgalomra fékezően hat, ha pe<£ig valaki érdemtelenül részesül ujitási dijban, az politikailag ássa alá az ujitómozgalmát és a becsületes dolgozók munkamoráljának megrontására is alkalmas. A népgazdasági eredmény alapján, illetve eszmei alapon díjazott újítások egymásközötti arányát elemezve az tűnik ki, hogy a vállalatok túlnyomó többsége csak néhány nagyvolumenü ujitás népgazdasági eredményeit állapítja meg tüzetes kalkuláció utján, mig az újítások nagy tömege vagy eszmei alapon kerül díjazásra, vagy a "műszaki becslés

:! fogalmát alig meghaladó alaposságú kalkulációval számolják ki a feltételezett "népgazdasági eredményt". Egyetlen olyan vállalatot sem találtunk, ahol az eszmei díjazás feltételeinek és a dij megállapítása körülményeinek rögzítésére vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartották volna. Néhány esetben az eszmei dij megállapítása nem a kalkulációtól való idegenkedést tükrözte, hanem a magasabb dij elérését célozta. így a Magyar Pamutipar 7625 számú ujitási ügyében a. népgazdasági