MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962
1962-09-03 131. öe. - 1962_VB 131/22
-11 - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR viszonylatban a táppénzbe vételi jogot, ott csökkent a táppénzes betegek száma. Csepel v asmünek van egy óriási orvos hálózata. Megkapta-e az üzem a táppénzbe vételi jogot? Itt engedni kell a merevségből. Maga a munkás veti fel a kérdést, mert túlterheljük az amúgy is terhelt körzeti forgalmat. Ezen a területen 2-3 orvos beállításával rugalmasabbnak kell lenni, és ezzel lényegesen javitani lehet az egészségügyi ellátást. A centralizálás és decentralizálás is olyan probléma, amivel foglalkoznak az egészségügyi Minisztériumban. s zzel kapcsolatos feladatokat sürgősen el kell késziteni, és ha elkészült, akkor a tanács átveszi a feladatokat. A főváros és vidék egészségügyi ellátása között óriási differencia van. A statisztikai adatok mutatják, hogy az ország rendelőintézeteinek fele, az üzemorvosoknak közel fele Budapesten van. A járőbeteg rendelés tekintetében a fővárosi egészségügyi ellátásban megitélésem szerint inkább a mennyiséget kell szem előtt tartani. A vidéki kórházi ellátásnál figyelembe kell venni, hogy a vidék kórházi ellátásának javulása tehermentesíti a főváros egészségügyi ellátását. Amikor pl. Esztergomban nincs urológiai ellátás, a betegek ide jönnek, vagy vannak megyei kórházak, anelyek nem rendelkeznek az összes szakokkal, akkor a betegek Pestre jönnek. Figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi helyzetben mennyi vidéki beteget látnak el. Ezeknek a figyelembe vételével kell megnézni, melyik az a terület, ahol a kórházi ágyak tekintetében Budapestnek segiteni kell. Nemcsak Budapest viszonylatában, de Baranya, Szabolcs megyéknél is meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak á kórházi ágyak fejlesztésére, meg kell vizsgálni az arányok kérdését és a terveket országos viszonylatban össze kellene hasonlitani. Meg kell vizsgálni, hogy az évek folyamán mennyire telitődött a vidék orvos ellátottsága, milyen haladást értünk el, melyek azok a területek, amelyek Budapesten és vidéken,problémáikat tekintve döntő feladatként jelentkeznek. Dr. Gyergyai Károly e. /Főv.™an./ Az anyagban elmondottakat néhány adattal szeret énem alátámasztani. Az elmúlt évtizedekben a szocialista államokban igen jelentős egészségügyi fe jlesztések történtek. Románia 1959-ben 79 ezer kórházi ággyal rendelkezett, ezt a számot száz százalékkal emelte. A mi ágyaink száma 1950-ben 50 ezer körül vokt, most 70 ezer. A tizezer lakosra jutó ellátottsági mutató nálunk 0,7, Lengyelországban 1,9, Bulgáriában 6,8. Ez a mi ellátottsági mutatóinknak tizszerese. Tehát a szoc. országok között a mi fe jlesztési mutatónk alacsony. Ha azt vizsgáljuk, hogy mi az oka ennek, akkor ezt elsősorban az összberuházásokból az egészségügyre jutó összeg alacsonyságában kell keresnünk. •
