MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-06-26 103. öe. - 1961_VB 103/71
• le A termelés irányát maghatározó termékek összetételét lemérhetjük abból, hogy az összárbovétolnak közel 5o ^a növénytermelésből származik, ami a zöldség, a disznov.ny, valamint a gyümölcs'és szőlő értékesítés bevételeiből tevődik össze. A termelt takarmányok teljes egészében az állattenyésztésen keresztül ér£oke*ülnok ? az árugabona termelése megszűnik. Az állattenyésztés árbevétjle súllyal a baromfi és tojás értékesítéséből származik* A javasolt térmeléfl gzQ.rkezot ós az üzgaágak fojlssztésénolc.eilérése tollát már a m á sodik j ^-éyas t e r v időszakában lenotőséget. adA-JLj-i^z fontos abb városellátó t érmék előáll itas sanak - a zöldségfé lék és. a_ b_a^ romfi nagymértékű növelésére, ami j^y ben a-/,t jelenti,, hogy a fővárosi, termelőszövetkezet ek e rőteljes városellátó jellegű termelési irányt követő, na gyüzonii gazda ságok ká f ejlődjenek.^ Az árutermelés növelésével párhuzamosan növekszik a tsz. tagság jövédelme is. A várható 185 mill. Ft. árbevételnek mintegy 4o %-a használható íel a tagság közötti.felosztásra, azaz 75 millió Ft, az 196o évi 48 millió Ft-tal szemben. £s azt jelenti, hogy az l96o évi 18.644 Ft-tal szemben 1965-ben kb. 21.ooo-22.ooo Ft. lesz a közös gazdálkodásból származó egy tagra jutó jövedelem. &Z egyes üzemágakban javasolt növekedés mérteke azonban nem fojezi ki az üzemágak későbbi arányának alakulását. Amig a tervidőszak alatt az állattenyésztési üzomágak fejlődése a maximális szintet éri el - miután a takarmánytarnelő terület meghatározza a fejlődés mértékét addig a zöldségtermesztés előtt a tervidőszakban célul tűzött, voluaen elérése után még további fejlődési lehetőségek állnak fenn az adott területen a termolőbore^dezésok, az öntözés további növelésén keresztül, A tervidőszak után tehát a zöldségtermesztés erőteljesen tovább növekszik, az állattenyésztés viszont -az 1955-bo- >lort szinte f og a későbbiek során is maradni. o** W Q,^ CÍ& «fr
