MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961

1961-06-26 103. öe. - 1961_VB 103/53

Vésető elvtársaink közül ÍR többen a pedagógus tevékenység nap;Ítélése során sokszor szem elól tévesztik, hogy a nevelők szealéletét is ugyanazok a társadalmi hatások formálják, illetve hátráltatják, mint a társadalom többi kategóriájáért. Világnézetük gyorsabb formálásához több segítséget igényelne t. Többségük útban van a marxizmus-leninizaus felé. Káért továbbképzésüket olyanná kell tennünk, amely meggyorsítja ezt a folyamatot, A következőkben az eddiginél nagyobb.segítséget kall kapniuk a szakmai és pedagógiai továbbképzés során. A nevelőnek saját tantárgyával kell világnézetet formálnia. Bzért ismernie kell szaktárgya és a tárgya mögött álló tudomány legújabb eredményeit. A pedagógiai továbbképzéseik során kell nyújtanunk azokat az ismereteket, amelyek egyúttal a legeredményesebb módszerek kialakításit eredményezik. /Tervszerűség, támaszkodás a tanulók aktivitására, stb./ A pedagógusok felkészültségbeli gyengéi mellett a világnézeti nevelés hatásfokának gátat szabnak az érvényben lov5 tantervek és tankönyvek fogyatékosságai is. /Túlzsúfoltság, koordinálatlanság sti,./ Pl. a közgazdasági technikum magyar és történelem tananyaga összehangolatlanságának /e két tár^y között kb. 2000-2500 év kronológiai különbség van/ következményű ez is , hogy a tanulók nehezen tesznek különbuéget az egyes korok és céljaik között. Emiatt nem érzik a különbséget sokszor. Kazinczy és Bacsányi, Arany és Petőfi, Ady és MŐrlcz, Petőfi és József A

ttila között. Mindenkit egyformán "nagy"-nak tekintenek. Az általános iskola VII. osztályos történelemkönyvében a XVI.rXVÜ. század tárgyalása során csak igen vékony fonál az osztályharc. Az I63I. évi ászsk-magyarországi paraszt-felkelést meg sem említi. A gimnázium II. osztályos törtéaeleakönrve a Dózsa-féle paraszt háborút három oldalon, ugyanakkor az Invesztitúra harc jelentéktelen részeit őt oldalon fejtegeti. Az alapjában "Európa-centrikus" szemléletmód mind a történelem, mind az irodalom /világirodalom /tanítására jellemző általános és középiskoláinkban egyaránt. Ka a tantervi szemlélet tükröződése a gyakorlatban. A történelem tantárgy ;fl.opvetően marxista jellege ellenére is a románok, csehek, szlovákok csak mint "nemzetiségek" jönnek szóba a ta

r nitás sorom. A proletárnemzetWJziség szolgálatát nem Igen tükrözi pl. az általános iskola VI. osztályos magyar könyve, mert a benne szereplő 65 szemelvény közül csak 4-5 segiti az internacionalista nevelést. A gimnázium eisóosztályos magyar tankönyve pedig a nemzetköziséget kizárólag a szovjet irodalomra korlátozza.