MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961

1961-01-09 93. öe. - 1961_VB 93/22

pedig segitsenek a gyengéknek. Tovább kell fokoznunk azt a gyakorlatot, hogy a verseny politikai célkitűzései és a verseny eredményei erősitsék a párt általános célkitűzéseit, a népgazdaság céljainak a megvalósítását. Azokat az elcsúszásokat, melyek voltak, a verseny is elősegítette. Rossz irányba szabták meg a feladatokat és ezt a verseny még jobban fokozta. Azt javasolnám, hogy a versenyt továbbra is éves szinten szervezzük meg. A Budapesti Pártvégrehajtóbizottság hivatkozzon arra, hogy januárban, februárban valamennyi szerv /párt, gazdasági, szakszervezet/ legfontosabb feladatának tekintse a tervek helyes lebontását agy, hogy abban a párt célkitűzései is tartalmat kapjanak. Ezeket a terveket termelési tanácskozásokon beszéljék meg, valamint ügyeljenek arra, hogy az 1961-es év versenymoágalmának a kérdése is itt helytkapjon. Kérem,_hogy_ ezt fogadja el.a_Vegrehajtobizottsa.g_

, Ezt követően kerületi titkári értekezletet tartanánk, ahol megvitatnánk a szakszervezet, a minisztériumi pártbizottságok titkáraival ezt a kérdést. A megbeszélésre a sajtó képviselőinek a meghívását is szükségesnek tartanám. Itt ismét kérjük Szurdi elvtárs segítségét a kérdés gyakorlati végrehajtását, ellenőrzését illetően. & Az anyagban szerepel a szakszervezet és a KISz versenyszervező munkájának az aránya. Az az érzésem, hogy a KISz munkája egy kicsit túlzottan szerepel, viszont semmi okunk nincs arra, hogy .a szakszervezetet olyan mértékben lehúzzuk, mint ahogyan az itt az anyagban szerepel. Amit az elvtársak leirtak, az igaz. Azonban a KlSz-mozgalom egyenlőre eléggé szűk még, nem fogja át az ifjúság nagy részét. A KISz munkája jó, de mivel ez az anyag egy igen fontos okmány, ezért nem lehet ezt ilyen egyértelműen kimondani. Méhes elvtárs szerint ellentmondás van az anyagban az eredményeket illetőén. Szerintem az anyag megfogalmazása nem pontos. A gyakorlatban a helyzet az, hogy a kongresszusigverseny, szinte megállás nélkül csapott át a felszabadulási versenybe. Áprilisban egy megnyugvás következett be, s a júniusi határozat ismét felrázta a termelés tempóját. A szeptemberi határozat a munka felélénküléséhez vezetett. Szerintem nem szabad kizárólag csak a verseny oldaláról nézni a helyzetet. A termelés mennyiségi mutatói szorosan követik^a mi politikai és gazdaságszervező munkánkat. Amikor a pártéletben esetleges megnyugvás van, akkor az a munkaversenyben is csökkenő tendenciát mutat. Javasolom a Központi Bizottság -Ipari Osztálya felé, hogy vitassa, vagy nézze meg azt a kérdést, hogyan lehetne az 1961es év politikai célkitűzéseit megjelölni, mint az ötéves terv első évének a legfontosabb feladatait. Bizonyos mutatók meghatározására gondolok, hogy az összmunkásságot ennek érdekében harcba tudjuk vinni.