MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-01-23 94. öe. - 1961_VB 94/6
6 ORSZÁGOS LEVŐ/TAR Az intézkedési terv kivétel nélkül minden üzemvezetésnek é> iparvezetésnek megvan. Javasoltuk, hogy az elvtársak a legégetőbb gondjukat szedjék elő és ne menjenek tovább, amig ezt meg nem oldják. A gazdasági vezetőkkel való foglalkozásban technikai és technológiai proolémák kapnak helyet és keveset foglalkozunk a gazdasági vezetők politikai nevelésével. Ha megnézzük, a gazdasági vezetők társadalmi munkába való bevonása hogyan halad, azt látjuk, hogy kiküldjük az elvtársakat más üzemekbe ellenőrizni, de hogy saját pártszervezetében hogyan néz ki ez a kérdés, azt nem nézzük meg eléggé. összefoglalva: azt szedettem volna mondani, hogy jobban talpára kell állitani etekintetben a pártszervezeteket és ezt a tudatot erősiteni, hogy bár különböző nehézségek vannak a gazdasági vezetés tekintetében, de a politikai terület szerepót jobban lássák és fel kell vetni, hogy a politikai munka az öntudat növelésére való epellálás összhangban kell, hogy álljon a gazdasági és anyagi vonallal is. Az ellentmondások felszámolásához segitéset kell adni a Budapesti Pártbizottság részéről a vállalatoknak. Méhes et.; Azért szeretnék elsőnek hozzászólni, mert konzultáltunk a jelentés elkészitése során és részt vettünk a VB. ülésen. Alá tudom támasztani Hévizi elvtárs kiegészítésében elmondottakat ,• hogy egyrészt az idő rövidsége, másrészt az elméleti anyag hiánya nehesitette a munkát, továbbá a kerületi Pártbizottság politikai öntudatot növelő munkájáról is akartunk jelentést hozni. Nem lehetett elszakitani a napi munka során felmerülő problémáktól azt, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az elvtársak a politikai munka során. Szükséges volt felvetni, hogy az irányitásban és a vezetésben lévő módszerek jelen pillanatban a dolgok menetét erősebben befolyásolják, mint ahogy a politikai munka befolyásolja. A jelentést reálisnak tartom. Helyesen állapit ja meg a jelentés, hogy a népgazdasági célkitűzések és a vállalati érdekek abszolút összhangja nem lehetséges.. De ha nem is lehetséges ez az abszolút összhang, a jelentés helyesen arra ösztönöz, hogy többet kell tenni az ipar irányitás javítása érdekében. Ez leltét ele annak is, hogy a pártszervezetek munkája erősebb, hatékonyabb tudjon lenni a gazdasági irányitás kérdéseiben. Reálisnak tartom a jelentés szemléletét, bár kiemeli az irányitás tökéletesítésének szükségessété, nem uecsüli le a politikai munka fontosságát. Ezt hangsúlyozni kell, mert sok elvtárs csak egyoldalúan nézi ezeket a kérdéseket és lebecsüli a politikai munka jelentőségét ezeknek az elgondolásoknak a megszüntetése érdekében. A Politikai Bizottság szeptemberi határozata utáni helyzet elemzésénél arra gondolok, hogy a jelentésben is birált alapvető problémák nem szűntek meg, mágis a kerületi pártbizottságoknak , a minisztériumi pártszervezeteknek koncentrált munkája ebben a kérdésben sokat változtatott. Az 1961évi tervtárgyalások képe fejlődést mutat a vállalati és népgazdasági érdek összhangja irányában. Nagyobb volt az összhang és bizonyos tartalékok feltárása tekintetében az üzemeken belül bátrabban mentek előre. Éppen ezért kell tudni, hogy az anyagi ösztönzés és politikai