MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960

1960-05-23 77. öe. - 1960_VB 77/53

OKSZÁGOíí USXHLTÁ& £? Z kr •% m időben azokban az üzemekben, ahol ennek feltételei megvannak engedélyezik _ a betegállományba vételt. A Politikai Bizottság és a Budapesti P.VB. határozata felszólitja az üzemek vezetőit az üzemegészségügy fokozottabb anyagi támogatására. Ennek alakulásáról pontosan beszámolni nem lehet, mert az üzemek általában a beruházási tervükben nem különitik el az egészségügyi beruházásokat. Gyakori, hogy a felújítási és az igazgatói alap egy részét használják fel egészségügyi célra. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a párthatározatok óta az üzemek jobban törődnek a dolgozók egészségügyi problémáival, Vannak azonban üzemek, ahol a fenti célra megállapított.keretet sportra, dekorációra és különböző rendezvényekre használták fel. /Pl. Budapesti Kénsavgyár/ Kisebb munkáslétszámmal dolgozó üzemeknél tapasztalható olyan törekvés, hogy üzemükben 1-2 órás üzemorvosi állást szervezzenek. Ez csak formálismegoldás lenne, miután ennyi idő alatt tényleges orvosi munkát végezni nem lehet. Probléma, hogy az üzemek jelentős része nem vonja be az üzemorvost az évi fejlesztési és költségvetési tervek öszszeállitásába. Az üzemorvosok azok egészségügyi vonatkozásait nem ismerik és nem tudják megfelelően ellenőrizni. A Fővárosi Tanács, a Budapesti P.VB. határozata értelmében törekedett a korházi ellátás ja vitás áru is. Ennek érdekében 1959. augusztus 15-vel uj betegbeutalási rendszert léptetett életbe. E rendszerbe bekapcsolták a klinikai ágyak 6o $-át is. A beutalás uj rendszere tapasztalataink szerint helyes. Meggyorsult és leegyszerűsödött az acut esetek korházba kerülése lényegesen megnehezült az ágyeladás és a korrupció, a rendelkezésre álló Vagyak arányosabban vannak elosztva. A statisztika számai szerint megváltozott a beteganyag struktúrája, súlyosabb beteganyag kerül a korházakba. Ennek következménye, hogy kevesebb beteg tartózkodik hosszabb ideig a korházakban. Érdemes felfigyelni az elbocsátott betegek átlagos,életkorának alakulására is. A Károlyi Korház l-es belgyógyászatáról 1959- I. n. éviben elbocsátott betegek átlagos életkora 54 év volt. 1960. J. n. évében 62. így van ez a többi korházak belgyógyászati osztályán is. Ez a helyzet részben, veszélyezteti a fiatalabb korosztályok belgyógyászati korházi ellátását. A beutalás uj rendszerének még ma is vannak ellenzői

. Az a tény, hogy ez a rendelkezés megnehezítette az ágyakkal való.spekulációt már eleve szembeállította vele azokat, akik ezt eddig űzték. Mások más pozicióból vitatkoztak a rendelkezéssel. Felnagyítva és kihasználva a végrehajtásban különösen a kezdeti időszakban mutatkozó hibákat, az orvosok egy része el akarta érni a rendelkezés visszavonását, vagy olyan módositását, amely érdekeik-