MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960
1960-05-09 76. öe. - 1960_VB 76/10
ORSZÁGOS LEV.ÍLTÁR - 6 Csikesz Józsefné elvtársnő; Szeretnénk, ha az elvtársak tájékoztatnának bennünket^hogyan illeszkedik bele az egész népgazdaság tervébe a budapesti ötéves terv. Meg kell állapitani, hogy a kapott keretek lényegesen komoly összegek. Látjuk, hogy az 5 év alatt milyen fejlődést jelent ez a Fővárosnak. Ha hozzátesszük a felujitást és a lakásokra adott keretet, továbbá a.vállalati felújításokat, akkor lényegében 2o milliárd Ft-ról van szó. Ezért indokolt az elvtársak kérése, hogy a többi összegből mire mennyi van fofditva? Jgos az öszszehasonlitási alap kérése: lássuk, hogy a jelenlegi 5 éves terv stagnálást vagy fejlődést jelent-e. Helyesen mondta el Veres elvtárs, hogy miben van stagnálás és miben fejlődés. Látni kell, hogy az egész népgazdaság milyen erőfeszitéseket tesz, ezért igen nagy a felelősségünk, hogy helyesen osszuk el az öszszegeket és az összegekből a legfontosabb problémákat oldjuk meg. A beruházások ágazatokra oszlanak: 43 % megy közlekedésre, + 600 mill.gépkocsipark. Ezzel komoly mértékben, enyhülnek a közlekedési problémák. Közmű és kommunális ellátottságra az egész beruházásból 19 % jut. Vizre 8 %, gáz és egyéb célokra 6 %. Legfontosabb problémáink a laká„, a közieked 's megoldása, a közmü-szolgáltatás megjavítása. Ezzel együtt látni kell, hogy a népmüveles terén komoly stagnálás, visszaesés következik be. Az 5 éves tervben mindös sze 40 mill. Ft áll rendelkezésre népművelési célra és ebből 23.- mill Ft-ot visz el a felvonulási tér megépitése. Egész csekély összeg áll rendelkezésre ezen a területen, ezért, ahol látni hogy rosszul vagyunk ellát va, ott a helyi erőket mozgósitani kell az adott területre. Cservenkáné elvtársnő emiitette meg, ,hogy a szociális területre is egész vékonyan kapunk. Érdemes lenne rajta gondolkodni-, hogy nem lehetne-e megemelni. Még ahhoz a kérdéshez szeretnék hozzászölni hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló összegeket.Nem győzzük eleget aláhúzni, hogy az időrendiség és az öszszegek helyes koncentrálását. Hiba van abban, hogy egyszerre kezdünk hozzá sok beruházáshoz és ezért lesz probiéra a munkaerőnél és a kapacitásnál. Másik probléma Ne menjünk bele abba az utcába, hogy jóvá hagyjuk a terveket, amikor nincs pénz, ne feszitsük azokat, hanem a nehézségeket tudomásul kell venni. Két dologban kell állástfoglalni, az egyik, hogy továbbra is tartsuk a 3 éves terv-azintet. A másik a földalatti vasút káidése. Érdemes megnézni és azon lenni, hogy 197o-re felépüljön, sokat lenditene a közlekedés kérdésén. Pontos, hogy a 342 m.Ft a Fővárosi Tanács megkapja. dr.Soós György elvtárs: Véleményem szerint a lakáskérdés után a legégetőbb probléma a közlekedés kérdése. Egyetértek azzal, hogy a hid és az utak épitése, javitása, elősegiti a közlekedést. Ugyanakkor megoldást kellene taláni a városon belüli felesleges aruraktározásokra és áruszállításokra. Rengeteg költséget /gépkocsi, benzin, emberi munkaerő, stb/ és a^forgalom csökkentését - különösen a belvárosban - érnénk el vele. A költségvetési beruházásból /közlekedési/ vegyünk le loo milliót és épitsünk raktárakat.