MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960

1960-03-28 73. öe. - 1960_VB 73/62

(cTL ORS7 A birósági népi ülnökök ujjáválasztása elő kell, hogy se­gítse a dolgozó nép részvételét a bíráskodásban. Az elmúlt lo év tapasztalata azt igazolja, hogy a népi ülnökök részvétele jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy bíróságaink a Népköztársaság tör­vényeit a párt politikájának megfelelően, dolgozó népünk érdekében eredményesen alkalmazzák. A jelenlegi ülnök választás sikeres megol­dása, az állami életünk demokratizmusának továbbfejlesztését és a szocialista törvényesség elmélyülését is szolgálja. A népi ülnökök újraválasztásakor fokozottabban szükséges az eddigi eredmények mellett a fogyatékosságokat is felmérni, s az ujjáválasztással kapcsolatos feladataink elvégzése közben töreked­jünk ezek felszámolására. Az ülnök bíráskodás főbb fogyatékosságai: 1./ Az 1952-ben megválasztott ülnökök az azóta eltelt ida­ben jelentősen lemorzsolódtak. így az akkor megválasztott 48oo ülnök mellé 1954-ben, illetve 1957-ben további 323o népi ülnököt kellett választani. 1957-es pótválasztás alkalmából politikailag szilárd, de többségében vezető beosztású dolgozókat választottak meg, akiket mint nélkülözhetetlen embereket- nem engedtek el, hogy ülnöki fela­datuknak eleget tegyenek. 2./ A ténylegesen működő ülnökök jórésze nyugdijasokból, háziasszonyokból tevődött ki. Ezek többsége nem látta működésének politikai, társadalmi jelentőségét. Ez kettős veszélyt is rejtett magában. Egyrészt kiszorultak a bíráskodásból a termelőmunkát végzá dolgozók, másrészt bíráink politikai neveléséhez a munkásosztályhoz, á dolgozó népünkhöz való kapcsolatuk elmélyítéséhez ülnökeink nem tudtak segítséget nyújtani. 3./ Az ülnök bíráskodásunk fogyatékosságához hozzájárult az is, hogy a pártszervezeteink ós az államhatalom helyi szervei nem adták meg a szükséges segítséget, /pl. ülnökök birósági tevé­kenységéhez, beszámolási kötelezettségük teljesítéséhez, stb./ - 2 ­II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom