MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960

1960-02-15 70. öe. - 1960_VB 70/55

*. 4 formával, akcióról- akcióra dolgozva kellene a terűié ten^lolgozó tömegszervek munkáját mozgalmi utón alátámasztani. Jelenleg az a helyzet, hogy a Népfront csak a nevében mozgalom

, lényegében szervezet

. Munkájára a szervezeti formák megmerevedése, a tömegszervezetekben alkalmazott munkastilus a jellemző. Szervezeti életre való törekvés két irányban figyelhető meg: A Budapesti és kerületi népfront bizottságok feladataikat elsősorban nem akcióí>izottságokkal oldják meg, hanem állandó jellegű b

izottsá

gokat hozt

ak létre. Ezen bizottságok több kerületben alcsoportokra oszlanak, pl. várospolitikai bizottságon belül társadalmi munkát szervező, tanácstagokat szervező, takarékossági, mezőgazdasági, stb, A művelődésügyi bizottságokon belül club-bizottság, pedagógus albizottság, stb. működik. Világos, hogy ez párhuzamos bizottságokat jelent nemcsak a tanácsok, hanem egyéb tömegszervezetek viszonylatában is. A fenti általánosan elterjedt bizottságokon kivül több kerületben réteg-bizottságok találhatók. Pl. egészségügyi /XlII.ker./, jogász /VI.,VTI,, IX.ker./, nyugdíjas /Hl.ker./, Kisiparos /IX.,XIV.ker./, orvos /IV.,IX./. Bá5? a Budapesti P.V.B. 1958,szept.15,-i határozata szerint a körzeti bizottságokat egy kerületben kísérletképpen lehet csak létrehozni, ennek ellenére a pártkörzetek 54,0 %-ában már megalakultak, .E bizottságokon túlmenően több kerületben /pl. VII.,IX,,XIII. kerületek/ tapasztalható olyan törekvés, hogy u.n. "házaktivákat" létesitenek. Egyes helyeken fellépett olyan igény is, hogy az ez évben újraválasztandó lakóbizottságokban népfront aktivákat válasszanak meg. ;/;