MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960

1960-08-29 84. öe. - 1960_VB 84/46

ORSZÁGÍHí »y: i? • Fa.jkos Aladárné e. Helyesnek tartom, hogy a végrehajtó "bizottság ezekkel az elméleti kérdésekkel foglalkozik. Méhes elvtárssal nem tudok egyetérteni ahhan, hogy a munkás-paraszt szövetség kérdése, a. mezőgazdaság szocialista átszervezése azok a kérdések, melyek legjobban foglalkoztatják az embereket. Ez az életből adva akkor vetődött fel, amikor a párt a falu szervezésében a párttagságot, a munkásokat mozgósította. Szerintem - mivel a 'Fővárosban vagyunk - a napi munkában a munkásosztály szerepe, a párt vezető szerepe van jobban napirenden. Ezt a gondolatot továbbvive, Hantos elvtárs eléggé lehúzta ezt az anyagot. Szerintem a meglévő problémákkal együgt nem mondható rosszábbnak, mint a másik, a szocializmus alapjainak lerakásával foglalkozó anyag volt. Ha a munkaközösség az itt elhangzott véleményeket figyelembevée dolgozza át az anyagot, hasznos segitséget fog jelenti a propaganda munkában. Vannak olyan kérdések, amelyek azelőtt rosszul érvényesültek^; most nehezen lehet ezt az emberekkel megértetni. Itt konkrétan a kulákkérdésre gondolok és nem értek egyet azzal, amit Soós elvtárs itt elmondott. A kulákságot a termelőeszközöktől megfosztottuk, eladta nagy házát, gazdasági felszereléseit, s ez jelentős anyagi helyzetet biztositott számára. Mivel termelőeszközeitől megfosztottuk, a meglévő anyagi ereje állandóan fogy, kizsákmányoló ereje nincs, ezzel mint osztályt megszüntettük. Az, hogy milyen módon történt ez, az elvtársak előtt ismeretes. Magyarországon likvidáltunk, amikor még csak korlátozni kellett volna. A pártnak helyes az a határozata, hogy a kulákot tsz-be bevehetjük. Az NDK-ban, Bulgáriában, Kinában a parasztságra van bizva, hogy felveszik-e a kulákot a közös gazdaságba, vagy sem. Bár minden országban más a helyzet az adottságot, a körülményt illetően, de az alapelv, az egy. Ennek a magmagyarázása fontos volna, ha az anyagban is szerepelne. 1956 előtt nem vették figyelembe Magyarországon, hogy nálunk nem lehet azt alkalmazni, amit Oroszországban a falu átszervezését illetően. Lenin erről azt mondta, hogy a parasztságnak a helyzetét egészen másként kell megoldani Európa országaiban, mint ahogyan az náluk történt. Hiba volt az is, hogy a középparasztságot a kuláksághoz csaptuk és igy inkább a kulák került szövetségbe a középparaszttal, mint a középparaszt a szegény pcrasztsággal. Nem tudok egyetérteni azokkal az elvtársakkal, akik azt mondottak, hogy a szövetségi politika kérdése az 1957-es moszkvai konferencián született meg. 'A moszkvai konferencia előtt is volt szövetségi politika.