MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1959
1959-02-16 45. öe. - 1959_VB 45/30
- 3 7f a./ A termelési agitáció jelenlegi tartalma elsősorban abban van, hogy termeljünk többet, mert nagyobb lesz a nyereségrészesedés, sok üzemben igen alapos írásos * szóbeli és szemléltető propaganda folyik ezzel a tartalommal, melynek igen komoly hatása, eredménye van. A termelés politikai összefüggése a szocializmus építése, a szocialista öntudatra való ajpellálás- elenyészően gyenge. Olyan jelenség van, hogy különválaszt.iák a termelést o politikától. Ki nem mondottan ugyan, de még irányító gazdasági szerveknél ia nogautatkozlk ez a gyakorlat. Jellemző pl, hogy amikor a gazdasági vezetésnek a termeléssel kapcsolatban problémáik vannak általában nem keresik fel a pártbizottságokat, és nem leérik segítségüket. b./ Letértünk arról, hogy - helyesen - nem csinálunk sztárokat a kiváló eredményt elért dolgozókból. Azonban helytelen, hogy alig vagy egyáltalán nem népszerűsítik a szervecetek a kimagasló eredményt elért egyéneket ós brigádokat. Ennél a problémánál még mindig.meg nem értés tapasztalható üzemi vezetők részéről is, van oíyan jelenség is, hogy az szabadkozik ettől, akit népszerűsíteni kellene. Pedig véleményünk szerint ez egyrészt a munkamódszer terjesztést, másrészt erkölcsi megbecsülést jelentene, c./ A 3 éves -tervünk ismertetését - helyesen - nem kampányszerűen. : :odlották meg, nem volt nagyhangú a tervismertetés. Hiba volt.••••.azonban, hogy az üzemi dolgozók zöiie ennek következtében nagyon . keveset vagy egyáltalán nem ismeri a 3 éves terv célkitűzéseit, főbb összefüggéseit, nem sikerült ezt eléggé a köztudatba vinni. d./ Általában leszükitik a szervezetek a termelési agitációt és propagandát. Rendszerint csak a munka versenyre való mozgósítást tartják a termelési propaganda és agitáció feladatának. Szűken válogatják meg a feladatok megoldásának eszközeit is, aminek következtében a dolgozók kisebb körét fogját át. Gyors eredményekre törek• vés mutatkozik még az üzemek vezetőinél is. Snnek következménye, hogy néhány vállalatot kivéve tervszerű szakképzés - és megfelelő szakmai tájékoztatás nem folyik. Pl. az iparban a műszaki állomány jelentős részének nincs kellő képzettsége. A figyelem szinte kizárólag a technikusi, vagy mérnöki képzésre irányul, pl. kevés a jó és elismert tanfolyam. Ugyancsak kevés a negbecsülóse annak, ha valaki más tapasztalatait elsajátítja, alkalmazza és azt tovább ORSZÁGOS LEVÉUAA n 2Ú ~^~