MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1959
1959-06-22 54. öe. - 1959_VB 54/44
A Fővárosi Kenyérgyárat 19o9 augusztus 23-án helyezték üzembe, "Budapest Székesfőváros Községi Kenyérgyára" néven. Alapítását hosszas vita előzte meg, mert az akkori időkben a tőkések kezén lévő ipar erősen védte poziciőit és nagy konkarrenciát látott egy főváros kezelésében működő kenyérgyárban./Az érdekelt körök ellenállása miatt öt évig tartott, amig a főváros akkori "közgyűlése által hozott határozatot valóra válthatták és üzembe helyezték az abban az időben korszerű kemencékkel és berendezésekkel felszerelt üzemet.A megalakításnál az volt a cél, hogy a Községi Kenyérgyár árnivelláló szerepet tölt3ön be ée ezzel megakadályozza a kenyér árának folytonos változásait,A Kenyérgyár termékeinek nagy sikere /mivel 4-lo fillérrel kilónként olcsóbban árusították a kenyeret/ arra késztette 1912-ben aPőváros Tanácsát, hogy az üzemet duplájára bővitse, majd 1915 október havában a ma is létező úgynevezett régi üzem szintjére hozza,Ez az üzemrész 24# drb. kettős kihúzható lapu sütőkemencéből áll, mely 48 sütőtérnek felel meg, A gyár alapításának indokoltsága és rendkívül hasznossága megmutatkozott az akkori rendkívüli időkben is, mint pl, az elsővilágháborut követő időszak, mert a közel 6 évig tartó jegyes kenyérakció és a rengeteg Ínséges részére gyártott úgynevezett " inségkenyér" gyártása vonalán nélkülözhetetlen volt,Az üzem fejlődésében 1921 évben egy ujabb fordulat következett be, a gyárat kibővítették kész tésztaáru gyártására alkalmas tésztaüzemmel, A gyár termelése 19o9-től fokozatosan emelkedett 1925-ig, amikor évi43o vagon kenyeret gyártott , de ez a/ termelés 1928-ra évi 3oo vagonra esett vissza,A visszaesés oka az a felsőbb utasítás volt, amely a magánsütőipar kifejezett kímélését irta elő.A magániparosok éveken keresztül folytatták harcukat érdekképviselet szervükön keresztül a Községi Kenyérgyár megszüntetése erdekében , annak ellenére, hogy az üzem termelése a főváros lakosságának csupán kb, lo ^-át láthatta el kenyérrel, 1927-1928 években az akkori főpolgármester is melléjük állt azzal, hogy megszüntethetőnek jelentette ki többek között a Községi Kenyérgyárat is,Megszüntetésre csupán azért nem került sor, mert a lakosság nagyobb részének nyomora miatt szükség volt az olcsóbb kenyér gyártására, mert a magániparosok olcsóbb kenyeret nem voltak hajlandók gyártani,Az áldatlan harcnak a felszabadulás utáni idők vetettek véget, főleg akkor, amikor az államosítások megkezdődtek, A tulajdonképpeni fejlődés a felszabadulás utáni időszakra esik, amikoris a fejlődés törellcn.A kezdeti időszak, majd az első államosítások után a ncay magánsütőiparosok üzemeit hozzácsatolták a Kenyérgyárhoz és igy a főváros ellátása a vállalatra hárult.Ebben az időszakban 1949 évben 6,33o vagon kenyeret, lo5 millió db, péksüteményt, 13o vagon száraztésztát, 1,6 millió db é finompék - és cukrászárut gyártottak a gyárban, illetve a hozzácsatolt üzemben,Későbbiek folyamán 195oében, mivel a további államosítások lehetetlenné tették, hogy ilyen hatalmas üzem, illetve vállo.lrt működjön, a Fővárosi Kenyérgyár ismét mint önálló vállalat működött, ORSZÁGOS LEVÉLTAR , i
