MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-05-12 24. öe. - 1958_VB 24/24

Nem nyugodtak bele abba sem, hogy az aktivisták kitartottak álláspontjuk mellett. A VB. megmondta, hogy helytelenek ezek a nézetek, nem vették le azokat a napirendről, Pártbizottsági ülé. sen tárgyalták, majd újból aktivá elé vitték. Nagyon fontos szerepe volt ennek is az egység kialakulásában. Az egység megnyilvánult abban is, hogy a Végrehajtóbizottság azt a jelentést kb. 4o-5o emberrel megbeszélte. A kialakult egységet nem szabad fejezett ténynek felfogni, napról napra harcolni kell érte. Látni kell, hogy hol vannak azok az esetleg meg nem nyiltan jelentkező repedések,, amelyek később komolyabb problémát jelenthetnek a gyírban. Az egyikilyen probléma a gyárvezetés, a gazdasági hierrarchiában, a^gazdasági egységek vezetőinek kapcsolatában ez az egység távolról sem olyan megnyugtató, mint a pártszervezetek vonalán. A dolgok természetteéből fakad, hogy ha ott bizonyos problémák jelentkeznek az egységben, - miután a pártalapszervezetekkel azonos szinten vannak, ezek előbb-utóbb pártszervezeti vonalon is jelentkeznek. Vagy^pl. szakszervezeti vonalon is vannak egyenetlenségek, a Párt- Végrehajtóbizottság és az egyik szakszervezeti bizottság között nem megfelelő a viszony. Ezek a problémák előbb-utóbb szintén átkerülhetnek a párt sikjára. A csepeli gőgnek is elég komoly talaja van már a funkcionáriusok klrében és-ha az elvtársak nem fognak ez ellen továbbra is következetesen harcolni, ezen a téren is jelentkezhetnek nehézségek. Az elvtársak nem foglalkoznak a jelentésben a jobboldali, revizionista nézetek elleni harccal, mivel nem tudják konkrét formában megmutatni hogyan jelentkeznek ezek a gyáron belül. Ez szükségessé teszi, a Vasmű Pártbizottságát még májusban vizsgálat tárgyává tegye a revizionisták jelentkezésének módját, megnyilvánulását a gyáron, a pártszervezeten belül ás elsősorban a műszakiak vonalán. Folytasson ezzel szemben ideológiai harcot. Kétségtelen komoly pozitivuma a csepeli pártszervezetnek, hogy központi rendezvényekkel sikerült eljutnia komoly tömegekhez, bizonyos politikai gondolatokat megmagyarázni, megmutatni, hogy a pártszervezet él, törődik az emberek ügyes-bajos problémáival és ezen keresztülb izonyitani a gyáron, belül a párt vezető sze-repét. Ezzel a gyáron belül sikerült bizonyos bizonyos gondolatokat tisztázni. Mindez nem sablonokkal, hanem uj kezdeményezésekkel, történt, pl. a nyilvános beszámolók a pártszervezet munkájáról a dolgozó tömegeknek. Ezek lehetőséget adtak arra, hogy az aktivákat mozgósitsuk bizonyos politikai feladatok végzésére. Nekünk sokkal jobban kellene tanulmányozni az üzemekben folytatott politikai agitáció ilyenfajta módszereit és formáit, amelyekkel bizonyos fontos politikai dolgokat, gondolatokat tudatosíthatunk. Pl. hogy fié&k a gyár, vagy gyermekeket bevinni a gyárba, megmutatni hol dolgozik az apja. Amikor aláhúzzuk és feltétlenül pozitivan értékeljük az agitáció ilyen formájú alkalmazását, alá kell húzni azt is, hogy a mindennapos agitációt ezekkel a módszerekkel helyettesíteni nem i phet pH továbbra is sokkal,naavobb .erőfeszitéseket kell tenni annak erdekében, hogy a part n^pi pofitiMjat megfelelően tudatosítsuk. r ORSZÁGOS LEVÉLTAR