MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-03-10 20. öe. - 1958_VB 20/42

E zavarok egyrészt az építőipari dolgozók és párttagok sajátos összetételéből /paraszt szárnazásu, kétlaki dolgozók, a deklasszált elének nagy aránya stb./ másrészt politikai és ideológiai képzetlenségből fakad. Pld. az ellenforradalmi általában "forradalom"-nak titulálják. Könnyen kerülnek demagóg nézetek uszályába, általában szektások a pártonkívüli gazdasági vezetők megítélésében, stb. Nen lépnek fel követ kezetesen a lopások és egyéb visszaélések ellen, és gyakran szenélyi ellentétekbe, pozíció- harcokba fulladnak a viták. Hitka jelenség, hogy a pártvezetőségek a legfőbb kérdésekkel tervszerűen, tudatosan foglalkoznak. Az általános inkább az, hogy sodródnak az eseményekkel. Az építőipari pártszervezetek munkájában jelentős szerepet kellene betölteni a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos tennivalóknak. Az ellenforradalom óta az erkölcsök nagyon meglazultak és a tolvajokat a tetteikért nem Ítélik el. Lábrakapott néhány nézet,ami rendkívül káros. Pld. "az a biztos, ami a zsebben van" /51.-es vállalat/ vagy " miért fáj az a kis anyag amit elvisznek a családiház építésé hez, hiszen itt marad az országban, mint lakás, a népgazdaság nem károsodik" /45.-ös vállalat/ stb. E nézeteket nem szerelik le, hangoztatóik ellen nem lépnek fel keményen. A lopások kérdése általános beszédtéma a taggyűléseken és szűkebb körökben. Arra azonban ritkán kerül sor, hogy e kérdést a párttagok a dolgozók között nyíltan felvetnék. Ennek fő oka az, hogy gyengének érzik magukat és ehhez az állami vezetéstől igen kevés segítséget kapnak. A munkafegyelem laza, sok a bércsalás, bérdemagcgia, igazolatlan mulasztás, stb. Nen ritka jelenség, hogy a "szabad szombat" . péntek déltől -hétfő délig tart. A munkás-szállók norálja süllyedt, elszaporodtak a rongálások, iszákosság, nő-ügyek, stb.