MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958
1958-02-24 19. öe. - 1958_VB 19/5
- 2 Egy darab szinrehozásának legfőbb követelménye az legyen, haladó-e vagy sem. Ne hozzunk szinpadra gyenge szovjet, vagy népi demokratikus szinmüveket. Véleményem szerint játszunk olyan orosz klaszszikusokat, melyre behozzuk a közönséget. S itt mindjárt felmerül a közönség problémája. S vitába szállok Marosán elvtárs ottani megje jegyzésével. Miért nem jöttek el a kommunista elvtársak a Majakovszkij estre? Marosán elvtárs hozza össze Horváth- Ascher és Szendrő elvtársakat, beszélje meg velük az Irodalmi Szinpad problémáit, hogy az betöltse igazi hivatását. Kommunista szinészek szervezett összefogása hiányzik, nem kapnak elég hangot, keveset játszanak. Kis körben találkoznak egymással, s ez csak klikkek alakulásához vezet. Mesterházi Lajos elvtárs: Az anyagot nagyon jónak tartom, azonban a kép nem egészen mutatja meg a való helyzetet. Nem mutatja meg azt, hogy a pártnak nem volt ideje és ereje sem, hogy az 1957-es év szezonját megfelelően előkészítse. Az 1957-es év tanulságos mert megmutatja, hogy merre vezet a spontenaitás. Ez a spontenaitás rányomta bélyegét a mostani évre. így alakult ki az a helyzet, hogy a mi színjátszásunk polgári szinjátszás, elvétve szocialista darabokkal. A lo.oldal 4.pontban arról van szó, hogy a színházakban a legkonkrétabb politikai feladat ma a müvészerkölcs meglazulása elleni harc. Ebben a harcban a pártszervezetek tömöritsék maguk köré a legjobb, legbecsületesebb művészeket. Határozottan lépjenek fel a müvészerkölcs megbontói ellen, ügy gondolom, hogy ebben a munkában a szakszervezeteket is nagyon jól fel lehetne használni. A szakszervezetnek takintélye van és ha jól dolgozik, akkor még erősödik is a munka által. A javaslatot ugy kellene kijavitani, hogy ebben a harcban a szakszervezeteket tömöritsék maguk köré a legjobb erőket. Helyes, ha ezen a területen dolgozókra egyre nagyobb mértékben kiterjesztjük a szakszervezeti fegyelmet, fegyelmi büntetéseket szabjanak ki alsó fokon. Pontosnak tartanám, hogy végre megszüntessük azt az örökös nyafogást, hogy gyengék a szovjet darabok. Ez egyszerűen nem igaz. 4o év alatt a Szovjetunió létrehozott olyan alkotásokat, amelyek felérnek Schakespaere darabjával. Igen sok jó színdarab van, amelyet nálunk még nem mutattak be. Ezekből sokat lehetne nálunk repertoár darabként kezelni. A Minisztériumban, vagy a kulturális osztályon egy olyan vitát kellene rendezni, ahol ezeket a kérdéseket tisztázzák, s itt Össze kellene állitani azoknak a jegyzékét, amelyek a 4o éves kommunista irodalomban születtek, s amelyet repertoárként tartani érdemes. Kísérletképpen létesitsünk egy avangardista kisérleti szinházat. Itt kísérletképpen is a közönség előtt kommunista darabokat bemutatnánk. Helyes ha van egy stúdiószínház, ahol egynéhány ilyen darabot bemutatnánk. Itt kialakulhatna egy komoly kommunista dramatrurgia. Szerintem tehetséges kommunista szinészek félre vannak állitva. Ezek az emberek ebbe a sziriázba megmutathatnák, hogy a legnehezebb szerepeket is jól el tudják játszani. Születnek nálunk uj magyar darabok is, Kisérlet lenne ez arra is, hogy mi kell a közönségnek. Egy ilyen szinház inditásához kevés tőke lenne szükséges, - s ez is egy idő múlva megétérülne. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR