MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-01-13 16. öe. - 1958_VB 16/16

- 14 --.^ Lajos elvtárs: A Káderosztály nem folyt be az anyag íazitéaébe, ugyanez vonatkozik a ?T0-ra ia. A jelentés pusztán statisztika alapján készült, tájékoztató jeléggel, nem alkalmas arra, ho^„ a VIII. kerület helyzetit érát ' en megmutassa, vagy hogj ebből általános tapasztalatokat lehessen levonni. A kerületnek élesen két profilja van: üzemi és hivatali. A statisztikai adatokból nem tűnik ki, hogy a 31 % fizi munkás közül mennyi esik hivatali és mennyi üzemi pártszervezetre. Tehát ez a statisztika még összehasonlításra sem jó. A VIII. kerületi Párt V3 tűzze VB ülés elé ennek az anyagnak a tárgyalását. Bizza meg a PTO-t a 3p. PVB, hogy az anyag elkészítéséhez, nyújtson segítséget* Milyen szempontok alapján kellene összeállítani ezt a jelentést? T, ' Zotesen statisztikára is szükség van. Gondolok ilyen problémákra: A pártnak van olyan vonala, hogy olyan k, van szül ..'. , akik mernek igent vagy nemet mondani} határozott emberek} fel mernek lépni a: ellenséges hangokkal szemben; fel mernek lépni egyes személyekkel szemben; egyes személyek eltávolításával kapcsolatban; vállalják a népszerűtlen feladatokat is. Van olyan tapasztalatom, hogy funkcionáriusok értekezleteken, gyűléseken hangosan szavalnak, de ha arról van szó, hogy konkrétan egyes személyekhez hozzá kell nyúlni, itt már húzódoznak, nem elég határozottak. A másik-ilyen gondolat: milyen a kapcsolata a vezetőknek a tömegekkel? Káder munkánkban volt olyan hiányosság, hogy annak alapján döntöttek, hogy valaki vezető legyen: hogyan szólalt fel különböző helyeken, és kevésbé vették figyelembe, mennyire tudja maga mögé állítani a tömegeket. A számított, milyen jelentést tud késziteni. Ilyen szubjektív megitélés volt. A fő szempont az kell hogy legyen, hog y a vezető hogyan tudja atömegeket maga mellé állitani. A káderkiválasztásban mennyire sikerült azt az elvet megvalósítani, hogy ne a felsőbb pártszervezetek legyen, a döntők, hanem hogy ott a maga területén mennyire tud rendet teremteni. A következő szempont: A káderek erkölcsi felfogása. Nem egyetlen olyan eset van, mint ami a Gábor Áron Acélöntődében előfordult. A k. kerületi Remix-gyárban szintén volt hasonló eset, s lehetne sorolni a példákat. Az ilyesminek rendkívül káros politikai kihatása van. ílem ártana megnézni, hogy azok az elvtársak, akik a párt újjászervezéséhez hozzákezdtek, milyen előrehaladást tettek meg gazdasági területen. Azt hiszem, hogy általánosítható tapasztalatot nyernénk, amit egész Budapestre vonatkoztathatnánk. A régi szervezett munkások problémájával szintén kellene foglalkozni. Pl. a Ganz Vagongyárban sok szervezett munkás volt. Meg kellene nézni, hogy ezeknek a pártvezetésben való részvételük milyen mérvű. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR